„A tagállamok nemzeti helyreállítási tervein keresztül megvalósuló reformok kulcsfontosságúak az Európai Unió korszerűsítéséhez és megerősítéséhez.”
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a 800 milliárd eurós Next Generation EU európai helyreállítási terv kulcsfontosságú pillére, amely mind a zöld átállás, mind a digitalizáció terén segíti a tagállamok reformjait és beruházásait. Két évvel ezelőtti létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyökeres változást eredményezett a tagállamok gazdaságában – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveire elkülönített teljes összegből mintegy 203 milliárd euró olyan intézkedések megvalósítását segíti, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Mintegy 131 milliárd euró az európai gazdaságok és társadalmak digitális átalakítását célzó intézkedések végrehajtását szolgálja. Hozzávetőlegesen 138 milliárd euró a következő generáció javát szolgáló szociális kiadásokat és szakpolitikákat fogja finanszírozni.
Az Európai Bizottság becslései szerint a Next Generation EU által finanszírozott beruházások 2024-ben 1,5 százalékkal növelhetik az EU GDP-jét, és tovább ösztönözhetik a munkahelyteremtést.
„Helyreállítási tervünk, a Next Generation EU a Covid19-világjárványra válaszképpen született, és létfontosságú ebből a szempontból, ám jelentősége azóta tovább növekedett. Az alap létrehozása óta eltelt két évben már több mint 140 milliárd eurót folyósítottunk, és túlteljesítettük a zöld és digitális átállásra vonatkozó kezdeti beruházási célkitűzéseinket. Az Ukrajna elleni brutális orosz invázió és a globális energiaválság következtében az alap a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervünk kulcsfontosságú elemévé vált. A REPowerEU által biztosított kiegészítő pénzforrásokkal együtt támogatni fogja a tagállamokat a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton. A Next Generation EU alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy egy sor különböző kihívás kezelésében segítséget nyújtson az Uniónak. A tagállamok nemzeti helyreállítási tervein keresztül megvalósuló átalakító erejű reformok kulcsfontosságúak az Európai Unió korszerűsítéséhez és megerősítéséhez. Folytatni kell a gyors végrehajtást” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A Bizottság eddig több mint 144 milliárd eurót folyósított a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből – részben vissza nem térítendő támogatás (96 milliárd euró), részben hitelek (48 milliárd euró) formájában. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának második felében várhatóan még nagyon sok kifizetésre kerül sor. A tagállamokkal szemben fontos elvárás, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy teljes mértékben kamatoztassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket, és a tervükben vállalt határidőkre teljesítsék a kitűzött célokat.
2023 tavaszán a tagállamoknak REPowerEU-fejezetekkel kell kiegészíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, hogy közös, uniós szintű választ adhassunk a globális energiaválságra. A fejezetekben szereplő új vagy bővített reformok és beruházások, amelyeket a közel 270 milliárd euró összegűre növelt pénzügyi kapacitással rendelkező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszíroz majd, lehetővé fogják tenni a tagállamoknak, hogy közös erővel gyorsan és fokozatosan megszüntessék az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és felgyorsítsák a tiszta energiára való átállást.
Az Európai Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy mihamarább ismertessék, milyen reformokat és beruházásokat terveznek megvalósítani a REPowerEU forrásaiból. Ezek a reformok és beruházások a zöld megállapodáshoz kapcsolódó uniós ipari tervben előirányzott szinergiákat is elő fogják mozdítani. Ezek a reformok és beruházások a rendelkezésre bocsátott pénzforrások révén azt is elő fogják segíteni, hogy az ipar környezetkímélőbbé váljon, támogatni fogják a nettó nulla kibocsátást célzó uniós ipari projekteket, ösztönözni fogják a kibocsátásmentes K+I-technológiákat, és – többek között adókedvezmények révén – segíteni fogják az ipari szereplőket abban, hogy leküzdjék a magas energiaárakból adódó nehézségeket.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.