Átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkafeltételek: hatályba lépett az uniós irányelv

2022. 08. 01., 19:23

Az uniós tagállamoknak 2022. augusztus 1-jei határidővel kellett átültetniük nemzeti jogukba az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvet. Az irányelv átfogóbb és naprakészebb munkavállalói jogokat és védelmet biztosít az Európai Unió 182 millió munkavállalója számára.

Az új szabályoknak köszönhetően a munkavállalók kiszámíthatóbb munkafeltételekre jogosultak, például az elvégzendő feladatok és a munkaidő tekintetében. Emellett arra is jogosultak, hogy megfelelő időben és teljesebb körű tájékoztatást kapjanak munkájuk alapvető szempontjairól, például a munkavégzés helyéről és a munkabérről. Mindez fontos lépést jelent az erős szociális Európa felé, és hozzájárul ahhoz, hogy a szociális jogok európai pillére Unió-szerte kézzelfogható valósággá váljon az emberek számára – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv közvetlen válasz a munkaerőpiacaink gyorsan változó realitására. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy teljesebb körű tájékoztatást kapjanak foglalkoztatásuk feltételeiről, és hogy mindennapi életükben nagyobb kiszámíthatóságot élvezzenek. Az új szabályok hozzájárulnak a minőségi munkahelyek és a munkavállalókat megillető stabilitás és tervezhetőség biztosításához.” 

A munkavállalók bővített jogai és védelme

Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv értelmében az uniós munkavállalóknak joguk lesz ahhoz, hogy

– megfelelő időben és írásban teljesebb körű tájékoztatást kapjanak a munkájuk alapvető szempontjairól;

– a munkaviszony kezdetén a próbaidő ne haladja meg a hat hónapot;

– másik munkáltatónál másfajta munkát vállaljanak; e jog bármilyen korlátozását objektív indokokkal kell alátámasztani;

ésszerű értesítési időn belül tájékoztatást kapjanak a munkavégzés elrendeléséről, különösen a kiszámíthatatlan munkarendben és a behívásos munkaszerződés alapján foglalkoztatottak esetében;

hatékony intézkedések védjék őket a nulla órás szerződéses munkavégzéssel való visszaélésektől;

írásbeli választ kapjanak a biztonságosabb foglalkoztatási formára való áttérést célzó kérelmükre;

ingyenesen részesüljenek a feladatuk elvégzéséhez szükséges kötelező képzésben, amennyiben ezt a munkáltató köteles biztosítani.

A becslések szerint a bizonytalan és atipikus foglalkoztatási formákban – ideértve a részmunkaidős, az ideiglenes és a behívásos munkát is – foglalkoztatott további 2–3 millió munkavállalónak immár joga lesz a foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatos tájékoztatáshoz és újfajta védelemhez, így például a kiszámíthatóbb munkaidőhöz. Ugyanakkor az irányelv tiszteletben tartja az atipikus foglalkoztatás rugalmas jellegét, és ezáltal megőrzi a munkavállalók és a munkáltatók számára biztosított előnyöket.

Az irányelv a munkáltatók számára is előnyöket kínál: biztosítja, hogy a munkavállalók védelme továbbra is összhangban legyen a legújabb munkaerő-piaci fejleményekkel, csökkenti a munkáltatók előtt álló adminisztratív akadályokat, például lehetővé teszi az elektronikus úton nyújtott tájékoztatást, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremt az uniós munkáltatók között, azonos minimális munkavállalói jogok alapján lehetővé téve a tisztességes versenyt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS