2020-ban az EU-tagállamok az állami támogatási intézkedések keretében valamennyi célkitűzésre 384,33 milliárd eurót nyújtottak, amelyből 227,97 milliárd euró segített a koronavírus-világjárvány által súlyosan érintett vállalkozásoknak abban, hogy életképesek maradjanak.
A 2020. évi állami támogatási kiadásokat áttekintő 2021. évi állami támogatási értesítő rámutat arra, hogy az állami támogatási politika kulcsfontosságú szerepet játszik a méltányos egységes piac megőrzésében, ugyanakkor lehetővé teszi a tagállamok számára a vállalkozások támogatását súlyos és előre nem látható válságok idején – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma közzétett, a 2020. évi kiadásokhoz kapcsolódó állami támogatási értesítő rámutat arra, hogy a koronavírus-világjárvány által súlyosan érintett vállalkozások fennmaradásának biztosítása érdekében példátlan mértékű állami támogatást nyújtottak. Az értesítő arra is rámutat, hogy az elfogadott ideiglenes intézkedések arányosak és szükségesek voltak, és megfeleltek a válság során elszenvedett gazdasági károknak. Az értesítő emellett hangsúlyozza, hogy a válsággal nem összefüggő célkitűzésekre fordított állami támogatási kiadások a világjárvány előtti tartományokon belül maradtak. Az értesítő megerősíti, hogy az állami támogatási politika kulcsfontosságú szerepet tölt be a méltányos egységes piac sarokköveként.”
Az éves állami támogatási értesítő a tagállamok által benyújtott jelentések alapján átfogó áttekintést nyújt az uniós állami támogatási kiadásokról.
A 2021. évi állami támogatási értesítő a 27 uniós tagállam és az Egyesült Királyság által 2020-ban teljesített támogatási kiadásokat tartalmazza.
2020-ban a tagállamok és az Egyesült Királyság 384,33 milliárd eurót – ami a 2020. évi összesített GDP-jük mintegy 2,43 százaléka – fordítottak állami támogatásra valamennyi célkitűzés tekintetében, a vasúti ágazatnak és általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak nyújtott támogatások nélkül. Míg a Covid19-járvány miatt hozott intézkedésekre fordított összes kiadás elérte a 227,97 milliárd eurót (ami az összes állami támogatási kiadás mintegy 59 százaléka), a koronavírus-világjárvánnyal nem összefüggő egyéb intézkedésekhez nyújtott állami támogatás elérte a 156,36 milliárd eurót (az összes kiadás mintegy 41 százalékát).
Ami a koronavírus-világjárvánnyal összefüggő állami támogatási kiadásokat illeti, Lengyelország és Görögország azok a tagállamok, amelyek esetében a legnagyobb a Covid19-járvánnyal összefüggő állami támogatási kiadások aránya a 2020. évi nemzeti GDP-hez viszonyítva (3,8 százalék, illetve 3,6 százalék), ezt követi Málta (3 százalék), Szlovénia (2,5 százalék), Magyarország (2,1 százalék) és Németország (1,9 százalék). Írország (0,2 százalék) és Svédország (0,2 százalék) azok a tagállamok, ahol a kiadások relatív értelemben a legkisebbek voltak, őket Finnország (0,3 százalék), Belgium (0,4 százalék) és Hollandia (0,58 százalék) követi.
A koronavírus-válsággal nem összefüggő célkitűzésekhez kapcsolódó állami támogatási kiadásokat illetően megállapítható:
– 2020-ban a válsággal nem összefüggő célkitűzésekre fordított állami támogatási kiadások a világjárvány előtti tartományokon belül maradtak. Ezek a kiadások 2019-hez képest 9,12 milliárd euróval nőttek. Jóllehet ez a növekedés alacsonyabb, mint a 2019-ben 2018-hoz képest mért növekedés (13,44 milliárd EUR), összhangban van a 2015–2019 közötti időszakban regisztrált átlagos éves növekedéssel (9,80 milliárd EUR/év).
– A korábbi évekkel összhangban 2020-ban is a környezetvédelem és az energiamegtakarítások azok a válsággal nem összefüggő szakpolitikai célkitűzések, amelyekre a tagállamok a legtöbbet költötték (77 milliárd EUR), ezt követi a regionális fejlesztés (18,30 milliárd EUR) és a kutatás-fejlesztés, beleértve az innovációt is (16,40 milliárd EUR).
– 2019-hez képest az uniós és a tagállami forrásokból társfinanszírozott, a válsággal nem összefüggő projektekre fordított összes kiadás a 2019. évi mintegy 14,85 milliárd euróról 2020-ban mintegy 17,83 milliárd euróra nőtt. Ez 2,98 milliárd eurónyi (+20 százalékos) növekedést jelent, ami jóval nagyobb az előző két évben megfigyelt éves növekedéshez képest (+ 3 százalék 2019-ben és + 9 százalék 2018-ban). Ez hozzáadódik a Covid19-járvány miatt hozott társfinanszírozott intézkedésekre fordított példátlan összegekhez (12,95 milliárd EUR), így a társfinanszírozott állami támogatási kiadások teljes összege 2020-ban rekordszintű 30,78 milliárd euróra nőtt.
– A korábbi évekhez hasonlóan a tagállamok egyre gyakrabban alkalmazzák az általános csoportmentességi rendeletet (GBER), amely lehetővé teszi a belső piacra korlátozott hatást gyakorló bizonyos intézkedéseknek a Bizottság előzetes jóváhagyása nélküli végrehajtását, valamint más ágazati csoportmentességeket (azaz a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletet (ABER) és a halászati csoportmentességi rendeletet (FIBER)). 2020-ban az új állami támogatási intézkedések 79 százalékát a csoportmentességi rendeletek alapján hajtották végre. Bár a csoportmentességet élvező új intézkedések abszolút száma 2020-ban nőtt (2020-ban 2091 intézkedés, 2019-ben 1815 intézkedés), az előző évekhez képest az összes új intézkedésből való részesedés csökkent (a csoportmentesség alá tartozó új intézkedések 2019-ben az összes új intézkedés + 98,8 százalékát tették ki). Ez azzal függ össze, hogy 2020-ban jelentősen megnőtt a Covid19-járvány miatt hozott, bejelentett intézkedések száma. A GBER-intézkedések hatálya alá tartozó kiadások 2020-ban az előző évhez képest nőttek (+ 9 százalék, 59,5 milliárd EUR), bár lassabb ütemben, mint az előző két évben (+ 13 százalék 2018-ban és + 12 százalék 2019-ben).
A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta a Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság teljes mértékű kihasználását a gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából. A Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet 2020. április 3-án, május 8-án, június 29-én, október 13-án, valamint 2021. január 28-án és november 18-án módosították. A 2022 májusában bejelentetteknek megfelelően a Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet – néhány kivételtől eltekintve – nem hosszabbították meg a 2022. június 30-i lejárati időpont után.
A Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret kiegészítette a tagállamok számára rendelkezésre álló számos más lehetőségeket, például az olyan intézkedéseket, amelyek a vállalkozásoknak a rendkívüli körülmények miatt közvetlenül elszenvedett károkért nyújtanak kártérítést, vagy az olyan intézkedéseket, amelyek segítik a vállalkozásokat a likviditási hiányok leküzdésében, és sürgős megmentési támogatást nyújtanak számukra.
Továbbá, a Bizottság 2022. március 23-án elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság kihasználását a gazdaságnak az Ukrajna elleni orosz invázió miatt szükséges támogatása céljából. Az ideiglenes válságkeretet 2022. július 20-án módosították a télre való felkészülési csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU tervvel összhangban.
Végezetül, 2012 májusa óta a Bizottság ambiciózus állami támogatási reformprogramot („az állami támogatási szabályozás korszerűsítése”) hajtott végre, amelynek három, egymással szorosan összefüggő célkitűzése: i. a növekedés előmozdítása a megerősített, dinamikus és versenyző belső piacon; ii. a jogérvényesítés során a belső piac szempontjából legnagyobb jelentőségű esetekre való összpontosítás; és iii. egyszerűbb szabályok és gyorsabb döntéshozatal.
Az állami támogatási szabályozás korszerűsítése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy gyorsan végrehajtsák a beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő állami támogatásokat, így a Bizottság az állami támogatások ellenőrzését azokra az esetekre összpontosította, amelyek a legnagyobb eséllyel okoznak versenytorzulást.
2019. január 7-én a Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással összhangban megkezdte az állami támogatási szabályozás korszerűsítésének részeként elfogadott szabályok értékelését, beleértve többek között a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatást és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közleményt. Az értékelés „célravezetőségi vizsgálat” formájában történt. A vizsgálat célja a meglévő szabályok további meghosszabbítására vagy esetleges aktualizálására irányuló döntések megalapozása volt.
Az értékelés eredményeit egy bizottsági szolgálati munkadokumentum foglalja össze. A célravezetőségi vizsgálat mérföldkövei a minőségi jogalkotási portálon találhatók. Az összes vonatkozó állami támogatási szabály, beleértve a már módosítottakat is, itt található.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.