2020-ban az EU-tagállamok az állami támogatási intézkedések keretében valamennyi célkitűzésre 384,33 milliárd eurót nyújtottak, amelyből 227,97 milliárd euró segített a koronavírus-világjárvány által súlyosan érintett vállalkozásoknak abban, hogy életképesek maradjanak.
A 2020. évi állami támogatási kiadásokat áttekintő 2021. évi állami támogatási értesítő rámutat arra, hogy az állami támogatási politika kulcsfontosságú szerepet játszik a méltányos egységes piac megőrzésében, ugyanakkor lehetővé teszi a tagállamok számára a vállalkozások támogatását súlyos és előre nem látható válságok idején – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma közzétett, a 2020. évi kiadásokhoz kapcsolódó állami támogatási értesítő rámutat arra, hogy a koronavírus-világjárvány által súlyosan érintett vállalkozások fennmaradásának biztosítása érdekében példátlan mértékű állami támogatást nyújtottak. Az értesítő arra is rámutat, hogy az elfogadott ideiglenes intézkedések arányosak és szükségesek voltak, és megfeleltek a válság során elszenvedett gazdasági károknak. Az értesítő emellett hangsúlyozza, hogy a válsággal nem összefüggő célkitűzésekre fordított állami támogatási kiadások a világjárvány előtti tartományokon belül maradtak. Az értesítő megerősíti, hogy az állami támogatási politika kulcsfontosságú szerepet tölt be a méltányos egységes piac sarokköveként.”
Az éves állami támogatási értesítő a tagállamok által benyújtott jelentések alapján átfogó áttekintést nyújt az uniós állami támogatási kiadásokról.
A 2021. évi állami támogatási értesítő a 27 uniós tagállam és az Egyesült Királyság által 2020-ban teljesített támogatási kiadásokat tartalmazza.
2020-ban a tagállamok és az Egyesült Királyság 384,33 milliárd eurót – ami a 2020. évi összesített GDP-jük mintegy 2,43 százaléka – fordítottak állami támogatásra valamennyi célkitűzés tekintetében, a vasúti ágazatnak és általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak nyújtott támogatások nélkül. Míg a Covid19-járvány miatt hozott intézkedésekre fordított összes kiadás elérte a 227,97 milliárd eurót (ami az összes állami támogatási kiadás mintegy 59 százaléka), a koronavírus-világjárvánnyal nem összefüggő egyéb intézkedésekhez nyújtott állami támogatás elérte a 156,36 milliárd eurót (az összes kiadás mintegy 41 százalékát).
Ami a koronavírus-világjárvánnyal összefüggő állami támogatási kiadásokat illeti, Lengyelország és Görögország azok a tagállamok, amelyek esetében a legnagyobb a Covid19-járvánnyal összefüggő állami támogatási kiadások aránya a 2020. évi nemzeti GDP-hez viszonyítva (3,8 százalék, illetve 3,6 százalék), ezt követi Málta (3 százalék), Szlovénia (2,5 százalék), Magyarország (2,1 százalék) és Németország (1,9 százalék). Írország (0,2 százalék) és Svédország (0,2 százalék) azok a tagállamok, ahol a kiadások relatív értelemben a legkisebbek voltak, őket Finnország (0,3 százalék), Belgium (0,4 százalék) és Hollandia (0,58 százalék) követi.
A koronavírus-válsággal nem összefüggő célkitűzésekhez kapcsolódó állami támogatási kiadásokat illetően megállapítható:
– 2020-ban a válsággal nem összefüggő célkitűzésekre fordított állami támogatási kiadások a világjárvány előtti tartományokon belül maradtak. Ezek a kiadások 2019-hez képest 9,12 milliárd euróval nőttek. Jóllehet ez a növekedés alacsonyabb, mint a 2019-ben 2018-hoz képest mért növekedés (13,44 milliárd EUR), összhangban van a 2015–2019 közötti időszakban regisztrált átlagos éves növekedéssel (9,80 milliárd EUR/év).
– A korábbi évekkel összhangban 2020-ban is a környezetvédelem és az energiamegtakarítások azok a válsággal nem összefüggő szakpolitikai célkitűzések, amelyekre a tagállamok a legtöbbet költötték (77 milliárd EUR), ezt követi a regionális fejlesztés (18,30 milliárd EUR) és a kutatás-fejlesztés, beleértve az innovációt is (16,40 milliárd EUR).
– 2019-hez képest az uniós és a tagállami forrásokból társfinanszírozott, a válsággal nem összefüggő projektekre fordított összes kiadás a 2019. évi mintegy 14,85 milliárd euróról 2020-ban mintegy 17,83 milliárd euróra nőtt. Ez 2,98 milliárd eurónyi (+20 százalékos) növekedést jelent, ami jóval nagyobb az előző két évben megfigyelt éves növekedéshez képest (+ 3 százalék 2019-ben és + 9 százalék 2018-ban). Ez hozzáadódik a Covid19-járvány miatt hozott társfinanszírozott intézkedésekre fordított példátlan összegekhez (12,95 milliárd EUR), így a társfinanszírozott állami támogatási kiadások teljes összege 2020-ban rekordszintű 30,78 milliárd euróra nőtt.
– A korábbi évekhez hasonlóan a tagállamok egyre gyakrabban alkalmazzák az általános csoportmentességi rendeletet (GBER), amely lehetővé teszi a belső piacra korlátozott hatást gyakorló bizonyos intézkedéseknek a Bizottság előzetes jóváhagyása nélküli végrehajtását, valamint más ágazati csoportmentességeket (azaz a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletet (ABER) és a halászati csoportmentességi rendeletet (FIBER)). 2020-ban az új állami támogatási intézkedések 79 százalékát a csoportmentességi rendeletek alapján hajtották végre. Bár a csoportmentességet élvező új intézkedések abszolút száma 2020-ban nőtt (2020-ban 2091 intézkedés, 2019-ben 1815 intézkedés), az előző évekhez képest az összes új intézkedésből való részesedés csökkent (a csoportmentesség alá tartozó új intézkedések 2019-ben az összes új intézkedés + 98,8 százalékát tették ki). Ez azzal függ össze, hogy 2020-ban jelentősen megnőtt a Covid19-járvány miatt hozott, bejelentett intézkedések száma. A GBER-intézkedések hatálya alá tartozó kiadások 2020-ban az előző évhez képest nőttek (+ 9 százalék, 59,5 milliárd EUR), bár lassabb ütemben, mint az előző két évben (+ 13 százalék 2018-ban és + 12 százalék 2019-ben).
A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta a Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság teljes mértékű kihasználását a gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából. A Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet 2020. április 3-án, május 8-án, június 29-én, október 13-án, valamint 2021. január 28-án és november 18-án módosították. A 2022 májusában bejelentetteknek megfelelően a Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet – néhány kivételtől eltekintve – nem hosszabbították meg a 2022. június 30-i lejárati időpont után.
A Covid19-járvány miatt hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret kiegészítette a tagállamok számára rendelkezésre álló számos más lehetőségeket, például az olyan intézkedéseket, amelyek a vállalkozásoknak a rendkívüli körülmények miatt közvetlenül elszenvedett károkért nyújtanak kártérítést, vagy az olyan intézkedéseket, amelyek segítik a vállalkozásokat a likviditási hiányok leküzdésében, és sürgős megmentési támogatást nyújtanak számukra.
Továbbá, a Bizottság 2022. március 23-án elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság kihasználását a gazdaságnak az Ukrajna elleni orosz invázió miatt szükséges támogatása céljából. Az ideiglenes válságkeretet 2022. július 20-án módosították a télre való felkészülési csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU tervvel összhangban.
Végezetül, 2012 májusa óta a Bizottság ambiciózus állami támogatási reformprogramot („az állami támogatási szabályozás korszerűsítése”) hajtott végre, amelynek három, egymással szorosan összefüggő célkitűzése: i. a növekedés előmozdítása a megerősített, dinamikus és versenyző belső piacon; ii. a jogérvényesítés során a belső piac szempontjából legnagyobb jelentőségű esetekre való összpontosítás; és iii. egyszerűbb szabályok és gyorsabb döntéshozatal.
Az állami támogatási szabályozás korszerűsítése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy gyorsan végrehajtsák a beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő állami támogatásokat, így a Bizottság az állami támogatások ellenőrzését azokra az esetekre összpontosította, amelyek a legnagyobb eséllyel okoznak versenytorzulást.
2019. január 7-én a Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással összhangban megkezdte az állami támogatási szabályozás korszerűsítésének részeként elfogadott szabályok értékelését, beleértve többek között a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatást és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közleményt. Az értékelés „célravezetőségi vizsgálat” formájában történt. A vizsgálat célja a meglévő szabályok további meghosszabbítására vagy esetleges aktualizálására irányuló döntések megalapozása volt.
Az értékelés eredményeit egy bizottsági szolgálati munkadokumentum foglalja össze. A célravezetőségi vizsgálat mérföldkövei a minőségi jogalkotási portálon találhatók. Az összes vonatkozó állami támogatási szabály, beleértve a már módosítottakat is, itt található.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.