Viharos mérleg: kár kár hátán

2021. 08. 19., 18:00

Folyamatosan érkeznek a hétvégi viharkárról a bejelentések a biztosítókhoz.

Augusztus 14-e óta már 1200-nál jár a hozzájuk érkezett kárbejelentések száma, értékük meghaladja a 157 millió forintot – közölte a Generali Biztosító az MTI érdeklődésére. A Generali adatai szerint az elmúlt hétvégén a viharok leginkább Borsod, Pest és Zala megyét érintették, a települések között pedig Zalaegerszeg, Ózd, Dunakeszi és Miskolc szenvedte meg leginkább a viharokat.

Az Aegon közleménye szerint a hétvégi viharok miatt több mint 1100 kárbejelentést regisztráltak, az összes kárérték már most meghaladja a 160 millió forintot. Nem tartják kizártnak az Aegon szakértői, hogy a hétvégi és hét eleji időjárás összességében 200 millió forintnál is nagyobb kárt okozott ügyfeleik körében. Adataik szerint a viharkár Zala megyét és az ország északi részét, Borsod-Abaúj Zemplén, Nógrád és a fővárost és Pest megyét érintette leginkább.

Az esetek csaknem háromnegyedében vihar és villámcsapás okozott károkat, jégverés és eső ezúttal kevéssé volt jellemző, az Aegon Biztosítóhoz a legtöbb kárbejelentés Zalaegerszegről és Budapestről érkezett. A júliusi-augusztusi szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett, az Aegon ügyfelei által becsült kár több mint 3 milliárd forint, és mintegy 21 ezer károsultat érint országszerte.

Az Union biztosítóhoz a hétvégi viharokkal összefüggésben ez idáig 150 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett, a bejelentések folyamatosak - közölte a társaság. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS