A 35-54 évesek tartanak leginkább attól, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt veszélybe kerül a munkahelyük. A felnőtt, városi lakosság körében mért 59 százalékhoz képest a 35-44 évesek 65 százaléka érzi veszélyben az állását, a 45-54 éveseknek pedig a 68 százaléka – áll a K&H friss felmérésében. A legtöbb optimista az 55-64 évesek táborában van, de így is csak a megkérdezettek fele nem tart ettől. A szakmunkások és betanított munkások közül aggódnak a legtöbben, a területi eloszlást nézve pedig Kelet-Magyarországon érzik a legkilátástalanabbnak a helyzetet.
Riasztó képet fest a koronavírus-járvány várható munkaerőpiaci hatásairól a K&H legfrissebb felmérése, amely szerint a különböző korosztályba tartozók meglehetősen vegyesen látják a saját állásuk stabilitását.
A középkorúak kétharmada aggódik
A kutatás szerint leginkább a negyvenes, ötvenes korosztály tagjai aggódnak. A 35-44 évesek 65 százaléka fél attól, hogy veszélybe kerül a munkahelye, a 45-54 éveseknek pedig a 68 százaléka nyilatkozott így. Ráadásul az előbbi tábor 27 százaléka, utóbbinak pedig a 25 százaléka látja úgy, hogy nagyon veszélyben van megélhetése. A két érintett korosztálynak kevesebb, mint a harmada mondta azt, hogy ebből a szempontból nincs félnivalója.
Valamivel jobbnak látják a jövőt a fiatalabbak: a 18-24 évesek 57 százaléka, a 25-34 éveseknek pedig az 53 százaléka tart a munkanélküliségtől. Ennél derűlátóbbak azonban az idősek: az 55-64 évesek fele ugyanis egyáltalán nem fél attól, hogy a járvány miatt elveszítheti az állását.
Végzettségfüggő a félelem
A különböző korosztályok mellett a végzettség alapján is meglehetősen nagyok az eltérések. A nyolc általánossal rendelkezők 58 százaléka nem félti az állását – ebben az eredményben kiemelt szerepet játszanak a körükbe tartozó idősek. A korosztály tagjainak 39 százaléka – vagyis tízből négyen – szorong az esetleges munkanélküliség miatt. A diplomásoknak alig több mint a fele, 51 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a koronavírus-járvány eredményeként új munka után kell néznie, az érettségizetteknek pedig 60 százaléka vélekedett így.
Aggódó munkások
Még vegyesebb a kép a foglalkozások szerinti bontás szerint. A K&H felméréséből ugyanis jól látható különbség van a szellemi és fizikai munkát végzők között. A szellemi munkát végzők – köztük a vezetők, menedzserek szakértők, és értelmiségiek – 36-49 százaléka optimista, 46-59 százalékuk ugyanakkor lát arra esélyt, hogy elveszíti a munkáját. A fizikai foglalkozásúak közé tartozó szakmunkások 29 százaléka, míg a betanított munkásoknak mindössze a 19 százaléka véli biztosnak az állását, ezzel szemben a 70, illetve 77 százalékuk aggódik.
Területi bontásban legkevésbé Közép-Magyarországon érzik veszélyben az emberek az állásukat, itt 43 százalékos az optimisták aránya, ezen belül Budapesten 45 százalék. Leginkább a kelet-magyarországi régió városainak lakói borúlátóak.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.