Riasztó kép az álláspiacról: sokan féltik a munkájukat

2020. 05. 31., 10:00

A 35-54 évesek tartanak leginkább attól, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt veszélybe kerül a munkahelyük. A felnőtt, városi lakosság körében mért 59 százalékhoz képest a 35-44 évesek 65 százaléka érzi veszélyben az állását, a 45-54 éveseknek pedig a 68 százaléka – áll a K&H friss felmérésében. A legtöbb optimista az 55-64 évesek táborában van, de így is csak a megkérdezettek fele nem tart ettől. A szakmunkások és betanított munkások közül aggódnak a legtöbben, a területi eloszlást nézve pedig Kelet-Magyarországon érzik a legkilátástalanabbnak a helyzetet.

Riasztó képet fest a koronavírus-járvány várható munkaerőpiaci hatásairól a K&H legfrissebb felmérése, amely szerint a különböző korosztályba tartozók meglehetősen vegyesen látják a saját állásuk stabilitását.

A középkorúak kétharmada aggódik

A kutatás szerint leginkább a negyvenes, ötvenes korosztály tagjai aggódnak. A 35-44 évesek 65 százaléka fél attól, hogy veszélybe kerül a munkahelye, a 45-54 éveseknek pedig a 68 százaléka nyilatkozott így. Ráadásul az előbbi tábor 27 százaléka, utóbbinak pedig a 25 százaléka látja úgy, hogy nagyon veszélyben van megélhetése. A két érintett korosztálynak kevesebb, mint a harmada mondta azt, hogy ebből a szempontból nincs félnivalója.

Valamivel jobbnak látják a jövőt a fiatalabbak: a 18-24 évesek 57 százaléka, a 25-34 éveseknek pedig az 53 százaléka tart a munkanélküliségtől. Ennél derűlátóbbak azonban az idősek: az 55-64 évesek fele ugyanis egyáltalán nem fél attól, hogy a járvány miatt elveszítheti az állását.

Végzettségfüggő a félelem

A különböző korosztályok mellett a végzettség alapján is meglehetősen nagyok az eltérések. A nyolc általánossal rendelkezők 58 százaléka nem félti az állását – ebben az eredményben kiemelt szerepet játszanak a körükbe tartozó idősek. A korosztály tagjainak 39 százaléka – vagyis tízből négyen – szorong az esetleges munkanélküliség miatt. A diplomásoknak alig több mint a fele, 51 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a koronavírus-járvány eredményeként új munka után kell néznie, az érettségizetteknek pedig 60 százaléka vélekedett így.

Aggódó munkások

Még vegyesebb a kép a foglalkozások szerinti bontás szerint. A K&H felméréséből ugyanis jól látható különbség van a szellemi és fizikai munkát végzők között. A szellemi munkát végzők – köztük a vezetők, menedzserek szakértők, és értelmiségiek – 36-49 százaléka optimista, 46-59 százalékuk ugyanakkor lát arra esélyt, hogy elveszíti a munkáját. A fizikai foglalkozásúak közé tartozó szakmunkások 29 százaléka, míg a betanított munkásoknak mindössze a 19 százaléka véli biztosnak az állását, ezzel szemben a 70, illetve 77 százalékuk aggódik.

Területi bontásban legkevésbé Közép-Magyarországon érzik veszélyben az emberek az állásukat, itt 43 százalékos az optimisták aránya, ezen belül Budapesten 45 százalék. Leginkább a kelet-magyarországi régió városainak lakói borúlátóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS