A hazai kis- és közepes vállalatok vezetői leginkább az emelkedő beszerzési árak, a szállítási költségek és a magasabb rezsiköltségek miatt aggódnak, valamint működési költségeik drasztikus emelkedését prognosztizálják – derül ki a Hungarikum Alkusz Cégcsoport reprezentatív kutatásából. Ugyan a cégek több mint 90 százaléka rendelkezik biztosítással, 58 százalékuk mégsem tudja, hogy mekkora összeget fizet vállalata évente biztosítási díjaira. A biztosításközvetítői piac legnagyobb és legeredményesebb, 100 százalékban magyar tulajdonban lévő biztosításközvetítője, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. segítségével a Magyarországon működő vállalkozások akár 30 százalékkal is csökkenthetik biztosítási kiadásaikat.
Az emelkedő beszerzési árak és szállítási költségek jelentik a legnagyobb kihívást a hazai kkv-k számára. A Hungarikum Alkusz Cégcsoport által végzett reprezentatív kutatás során a megkérdezett vezetők 51 százaléka jelezte, hogy ezek a tényezők érintik leginkább társaságukat. A második fő problémát az emelkedő rezsiköltségekben látják a vállalkozások, 46 százalékuk sorolta ezt a tételt a főbb kihívások közé, míg az emelkedő infláció, valamint a kamatok és hitelköltségek növekedése a harmadik helyen végzett 25 százalékkal.
Válságálló nagyok, sérülékeny kisebbek
A gazdasági társaságok vezetői eltérően látják vállalkozásuk válságállóságát, ami szorosan összefügg a társaság méretével is. Az összes válaszadó 36 százaléka jelezte, hogy sikerült növelni a bevételeit a megelőző év ugyanezen időszakához képest és ezáltal biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 2 százalék jelentős forgalomnövekedésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk. Ugyanakkor a megkérdezett vezetők egyharmada úgy nyilatkozott, hogy bevételeik meghaladják ugyan a kiadásokat, de a növekedés mértéke elmarad az időarányos tervekhez képest. A válaszadók közel negyede jelezte azt, hogy a bevételek stagnálnak, nem követik az infláció ütemét és kihívást jelent a gazdaságos működés fenntartása, 4 százalék pedig arról számolt be, hogy a forgalma drasztikusan csökkent és/vagy jelentősen emelkedtek a költségei, így veszélybe került a cég működése.
A válságállóság megítélését a kutatás eredményei szerint a vállalkozás mérete erősen befolyásolja. A felmérésben részt vevő legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevétel feletti cégek több mint fele (55 százaléka) jelezte azt, hogy sikerült növelni a bevételeket és így biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 9 százalékuk jelentős fejlődésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk. Ugyanakkor a 300-500 millió forint éves forgalmú társaságok esetében már csak 27 százalék volt azok aránya, amelyeknél sikerül tartalékot képezni a jövőre, tizedük ugyanakkor kifejezetten veszélyben látja a cég működését.
A bizonytalan helyzetre a vállalkozások igyekeznek kiadásaik visszafogásával is reagálni. A költségcsökkentési lépések közül a beruházási, fejlesztési költségek visszafogására lehet számítani, de a vállalkozások több, mint fele racionalizálni szeretné a nem létfontosságú kiadásait is. A válaszadók kétharmada jelezte, hogy beruházásokon, fejlesztéseken, illetve a marketing kiadásokon spórolna, míg 56 százalék készül a kiadásai részletes áttekintésére, a nem létfontosságú tételek racionalizálására. A megkérdezettek 39 százaléka a munkavégzés optimalizációjával – hibrid munkavégzés – tervezi csökkenteni a rezsiköltségeket. Viszonylag alacsony, mindössze 18 százalék azon társaságok aránya, amelyek a meglévő beszerző, valamint partneri szerződéseit vizsgálná felül és mindössze 7 százalékuknál merült fel, hogy munkavállalók elbocsátásával csökkentsék a költségeket. Egyes részlegek, üzletágak leépítését, a tevékenységi kör szűkítését a vállalkozások 6 százalékánál tervezik, míg a teljes megszűnést a válaszadók 1 százaléka jelezte.
A felmérés alapján a gazdasági szereplők a működési költségek drasztikus növekedésére számítanak. 44 százalékuk több, mint 30 százalékos költségemelkedést prognosztizál, 41 százalékuk 20-30 százalék közötti növekedést vár a működési kiadások kapcsán, további 10 százalék pedig 10-20 százalék közötti extra költséggel számol. A megkérdezettek 48 százaléka ugyan árbevétel növekedéssel tervez 2023-ban, ezen belül 26 százalékuk maximum 10 százalékos árbevétel növekedésre számít, míg 22 százalékuk 10-30 százalék közötti növekedéssel tervez. Fontos azonban, hogy a tervezett növekedést a jelen inflációs környezetben értelmezzük, mely által inkább stagnálás, nagyobb mértékben pedig a bevételek csökkenése várható.
A kutatás során a Hungarikum Alkusz Cégcsoport rákérdezett arra is, hogy a váratlan helyzetek kezelését segítő biztosítások tekintetében hogyan állnak a vállalkozások. A válaszok alapján szinte minden cég rendelkezik valamilyen biztosítással, 94 százalék jelezte ezt. A biztosítással rendelkező társaságok túlnyomó többsége, 95 százaléka jelezte, hogy kgfb-vel rendelkezik, 90 százalékuknak van felelősségbiztosítása, 82 százalékuknak pedig vagyonbiztosítása. A gyakoribb biztosítások közé tartozik még a balesetbiztosítás (72 százalék) és a casco (62 százalék), ugyanakkor kockázati életbiztosítást csak a cégek közel negyede kötött, egészségbiztosítással ötödük rendelkezik, míg nyugdíjbiztosítást mindössze 6 százalékuk, utasbiztosítást pedig 2 százalékuk kötött.
Bár szinte valamennyi vállalkozás rendelkezik valamilyen biztosítással, a cégvezetők többnyire nem tudják pontosan, hogy mennyi az éves biztosítási összegük, az összes megkérdezett 58 százaléka jelezte ezt. Félmillió forint alatti éves biztosítási díjról a válaszadók 7 százaléka számolt be, félmillió és egymillió forint közötti összegről 18 százalékuk, míg 10 százalék évente egymillió és másfélmillió forint között költ biztosításra, 7 százalék pedig másfélmillió forintnál is többet.
„A kutatásból jól látszik, hogy bár a nagyobb cégek válságállónak tűnnek, a kkv-k többségének komoly kihívásokat tartogat az előttünk álló időszak és a költségek csökkentése prioritássá válik számukra ebben a helyzetben. A biztosításról természetesen ilyenkor sem szabad lemondani, sőt, még inkább érdemes bővíteni a portfóliót, hogy így is felkészüljenek a váratlan helyzetekre. Az viszont már nagyon nem mindegy, hogy milyen feltételekkel, műszaki tartalommal és díjakon történik mindez. Az 5-10 éves túlárazott és elavult biztosítási konstrukciók ideje lejárt! A magyar biztosítási piacon elsőként felvállaljuk azt a szerepet, ami a biztosítók és a biztosításközvetítők alapvető feladata lenne: az Ügyfelek valódi érdekeit képviseljük. Minket nem érdekelnek az üzemanyagárak vagy egyéb külső körülmények, küldetésünk, hogy minden vállalathoz eljussunk és csökkentsük a biztosítási díjait” – mondta Keszthelyi Erik (a fotón).
A Hungarikum Alkusz Cégcsoport alapítója és társtulajdonosa hozzátette: „Az év utolsó negyedévében minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy a legnagyobb hatékonysággal jelen legyünk a biztosításközvetítői piacon, mert nem hagyhatjuk biztosítási védelem nélkül a Magyarországon működő vállalkozásokat, és azt sem, hogy az évek alatt elavult biztosítási konstrukcióval – sok esetben magasabb biztosítási díjon – alul legyenek biztosítva. Eljött a biztosítási díjakban a „rezsi csökkentés” ideje, közreműködésünkkel pedig a cégek akár 30 százalékkal is csökkenthetik éves biztosítási kiadásaikat, és mindezt úgy, hogy közben semmit nem kockáztatnak, mert a teljes folyamat díjmentes. Bízunk benne, hogy minél több vállalkozás szavaz bizalmat nekünk és hatékonyan hozzájárulhatunk jelen gazdasági környezetben a vállalkozások költségeinek csökkentéséhez”.
(Keszthelyi Erik is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 234. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
