Pénzt spórol a kkv-knak a Hungarikum Alkusz Cégcsoport

Pénzt spórol a kkv-knak a Hungarikum Alkusz Cégcsoport
2022. 09. 27., 15:47

A hazai kis- és közepes vállalatok vezetői leginkább az emelkedő beszerzési árak, a szállítási költségek és a magasabb rezsiköltségek miatt aggódnak, valamint működési költségeik drasztikus emelkedését prognosztizálják – derül ki a Hungarikum Alkusz Cégcsoport reprezentatív kutatásából. Ugyan a cégek több mint 90 százaléka rendelkezik biztosítással, 58 százalékuk mégsem tudja, hogy mekkora összeget fizet vállalata évente biztosítási díjaira. A biztosításközvetítői piac legnagyobb és legeredményesebb, 100 százalékban magyar tulajdonban lévő biztosításközvetítője, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. segítségével a Magyarországon működő vállalkozások akár 30 százalékkal is csökkenthetik biztosítási kiadásaikat.

Az emelkedő beszerzési árak és szállítási költségek jelentik a legnagyobb kihívást a hazai kkv-k számára. A Hungarikum Alkusz Cégcsoport által végzett reprezentatív kutatás során a megkérdezett vezetők 51 százaléka jelezte, hogy ezek a tényezők érintik leginkább társaságukat. A második fő problémát az emelkedő rezsiköltségekben látják a vállalkozások, 46 százalékuk sorolta ezt a tételt a főbb kihívások közé, míg az emelkedő infláció, valamint a kamatok és hitelköltségek növekedése a harmadik helyen végzett 25 százalékkal.

Válságálló nagyok, sérülékeny kisebbek

A gazdasági társaságok vezetői eltérően látják vállalkozásuk válságállóságát, ami szorosan összefügg a társaság méretével is. Az összes válaszadó 36 százaléka jelezte, hogy sikerült növelni a bevételeit a megelőző év ugyanezen időszakához képest és ezáltal biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 2 százalék jelentős forgalomnövekedésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk. Ugyanakkor a megkérdezett vezetők egyharmada úgy nyilatkozott, hogy bevételeik meghaladják ugyan a kiadásokat, de a növekedés mértéke elmarad az időarányos tervekhez képest. A válaszadók közel negyede jelezte azt, hogy a bevételek stagnálnak, nem követik az infláció ütemét és kihívást jelent a gazdaságos működés fenntartása, 4 százalék pedig arról számolt be, hogy a forgalma drasztikusan csökkent és/vagy jelentősen emelkedtek a költségei, így veszélybe került a cég működése.

A válságállóság megítélését a kutatás eredményei szerint a vállalkozás mérete erősen befolyásolja. A felmérésben részt vevő legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevétel feletti cégek több mint fele (55 százaléka) jelezte azt, hogy sikerült növelni a bevételeket és így biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 9 százalékuk jelentős fejlődésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk. Ugyanakkor a 300-500 millió forint éves forgalmú társaságok esetében már csak 27 százalék volt azok aránya, amelyeknél sikerül tartalékot képezni a jövőre, tizedük ugyanakkor kifejezetten veszélyben látja a cég működését.

Elhalasztott beruházások, racionalizált költések

A bizonytalan helyzetre a vállalkozások igyekeznek kiadásaik visszafogásával is reagálni. A költségcsökkentési lépések közül a beruházási, fejlesztési költségek visszafogására lehet számítani, de a vállalkozások több, mint fele racionalizálni szeretné a nem létfontosságú kiadásait is. A válaszadók kétharmada jelezte, hogy beruházásokon, fejlesztéseken, illetve a marketing kiadásokon spórolna, míg 56 százalék készül a kiadásai részletes áttekintésére, a nem létfontosságú tételek racionalizálására. A megkérdezettek 39 százaléka a munkavégzés optimalizációjával – hibrid munkavégzés – tervezi csökkenteni a rezsiköltségeket. Viszonylag alacsony, mindössze 18 százalék azon társaságok aránya, amelyek a meglévő beszerző, valamint partneri szerződéseit vizsgálná felül és mindössze 7 százalékuknál merült fel, hogy munkavállalók elbocsátásával csökkentsék a költségeket. Egyes részlegek, üzletágak leépítését, a tevékenységi kör szűkítését a vállalkozások 6 százalékánál tervezik, míg a teljes megszűnést a válaszadók 1 százaléka jelezte.

Drámai költségnövekedés

A felmérés alapján a gazdasági szereplők a működési költségek drasztikus növekedésére számítanak. 44 százalékuk több, mint 30 százalékos költségemelkedést prognosztizál, 41 százalékuk 20-30 százalék közötti növekedést vár a működési kiadások kapcsán, további 10 százalék pedig 10-20 százalék közötti extra költséggel számol. A megkérdezettek 48 százaléka ugyan árbevétel növekedéssel tervez 2023-ban, ezen belül 26 százalékuk maximum 10 százalékos árbevétel növekedésre számít, míg 22 százalékuk 10-30 százalék közötti növekedéssel tervez. Fontos azonban, hogy a tervezett növekedést a jelen inflációs környezetben értelmezzük, mely által inkább stagnálás, nagyobb mértékben pedig a bevételek csökkenése várható.

Biztosítás van, csak nem tudják, mennyiért

A kutatás során a Hungarikum Alkusz Cégcsoport rákérdezett arra is, hogy a váratlan helyzetek kezelését segítő biztosítások tekintetében hogyan állnak a vállalkozások. A válaszok alapján szinte minden cég rendelkezik valamilyen biztosítással, 94 százalék jelezte ezt. A biztosítással rendelkező társaságok túlnyomó többsége, 95 százaléka jelezte, hogy kgfb-vel rendelkezik, 90 százalékuknak van felelősségbiztosítása, 82 százalékuknak pedig vagyonbiztosítása. A gyakoribb biztosítások közé tartozik még a balesetbiztosítás (72 százalék) és a casco (62 százalék), ugyanakkor kockázati életbiztosítást csak a cégek közel negyede kötött, egészségbiztosítással ötödük rendelkezik, míg nyugdíjbiztosítást mindössze 6 százalékuk, utasbiztosítást pedig 2 százalékuk kötött.

Bár szinte valamennyi vállalkozás rendelkezik valamilyen biztosítással, a cégvezetők többnyire nem tudják pontosan, hogy mennyi az éves biztosítási összegük, az összes megkérdezett 58 százaléka jelezte ezt. Félmillió forint alatti éves biztosítási díjról a válaszadók 7 százaléka számolt be, félmillió és egymillió forint közötti összegről 18 százalékuk, míg 10 százalék évente egymillió és másfélmillió forint között költ biztosításra, 7 százalék pedig másfélmillió forintnál is többet.

„A kutatásból jól látszik, hogy bár a nagyobb cégek válságállónak tűnnek, a kkv-k többségének komoly kihívásokat tartogat az előttünk álló időszak és a költségek csökkentése prioritássá válik számukra ebben a helyzetben. A biztosításról természetesen ilyenkor sem szabad lemondani, sőt, még inkább érdemes bővíteni a portfóliót, hogy így is felkészüljenek a váratlan helyzetekre. Az viszont már nagyon nem mindegy, hogy milyen feltételekkel, műszaki tartalommal és díjakon történik mindez. Az 5-10 éves túlárazott és elavult biztosítási konstrukciók ideje lejárt! A magyar biztosítási piacon elsőként felvállaljuk azt a szerepet, ami a biztosítók és a biztosításközvetítők alapvető feladata lenne: az Ügyfelek valódi érdekeit képviseljük. Minket nem érdekelnek az üzemanyagárak vagy egyéb külső körülmények, küldetésünk, hogy minden vállalathoz eljussunk és csökkentsük a biztosítási díjait” – mondta Keszthelyi Erik (a fotón).

A Hungarikum Alkusz Cégcsoport alapítója és társtulajdonosa hozzátette: „Az év utolsó negyedévében minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy a legnagyobb hatékonysággal jelen legyünk a biztosításközvetítői piacon, mert nem hagyhatjuk biztosítási védelem nélkül a Magyarországon működő vállalkozásokat, és azt sem, hogy az évek alatt elavult biztosítási konstrukcióval – sok esetben magasabb biztosítási díjon – alul legyenek biztosítva. Eljött a biztosítási díjakban a „rezsi csökkentés” ideje, közreműködésünkkel pedig a cégek akár 30 százalékkal is csökkenthetik éves biztosítási kiadásaikat, és mindezt úgy, hogy közben semmit nem kockáztatnak, mert a teljes folyamat díjmentes. Bízunk benne, hogy minél több vállalkozás szavaz bizalmat nekünk és hatékonyan hozzájárulhatunk jelen gazdasági környezetben a vállalkozások költségeinek csökkentéséhez”.

(Keszthelyi Erik is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 234. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS