Itt az új dróntörvény – Február közepétől már szankcionálnak a hatóságok

2021. 02. 16., 11:00

Egyre gyakrabban hallhatjuk az ismerős „zümmögést" a fejünk felett: ma már nem készül igényes esküvői videó vagy céges imázsfilm drónfelvételek nélkül, de a modern légieszközöknek hasznát veszi a katasztrófavédelem vagy éppen a rendfenntartók is. Magyarországon jelenleg 70 000–80 000 drón repked, többségüket hobbi felhasználók működtetik. 2021-től azonban hazánkban is megváltozik a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályozás, február közepétől pedig már szankcionálnak a hatóságok. Érkezik a kötelező drón regisztráció és változik a felelősségbiztosítás – aki pedig tilosban jár, nagyra nyithatja a pénztárcáját.

Van merevszárnyú és rotoros, elektromos és üzemanyagos, néhány grammos és akár több tonnás is – szinte mindenhol körülvesznek bennünket a drónok, becslések szerint akár évente 50 százalékkal is nőhet a regisztrált pilóta nélküli légijárművek száma hazánkban. Jelenleg döntően a hobbiszegmens repteti a legtöbb drónt (90 százalék) Magyarországon, a kereskedelmi (9 százalék) és a közszolgálati (1 százalék) szektor ehhez képest egyelőre elmarad. Szerepük és hasznuk azonban csöppet sem jelentéktelen, különösen a mezőgazdaság, az energia- és az építőipar aknázza ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, de egyre több tevékenységbe vonja be a repülő segítőket a tűzoltóság és a mentőszolgálat is. Világszerte a COVID-19 elleni harcban is bevetik a drónokat, többek között a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében.

Szigorodnak a szabályok: vizsga, regisztráció, biztosítás

A hivatalos meghatározás szerint drónnak minősül minden olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és önálló vagy távirányítással történő működésre képes. A modern légieszközök piacának bővülését az utóbbi években nagyban akadályozta, hogy rendkívül hiányos és bizonytalan volt az üzemeltetésükre vonatkozó törvényi környezet, így az Európai Unió 2019-ben rendeletbe foglalta a kérdést, meghatározva a tagállami szabályozások kereteit. Ezt követte hazánk is, az új dróntörvényt pedig 2021. február 10-től kell alkalmazniuk a hazai drónosoknak. Az előírásokat nagy valószínűség szerint folyamatosan felül kell majd vizsgálni a technológia fejlődését és rohamos terjedését követve.

Idén tehát már minden olyan drónt kötelező regisztrálni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, amely az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé, vagy meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter. Bármely kitétel megléte esetén kötelező a bejelentés. Ezen kívül a törvényes drónozáshoz elengedhetetlen lesz a jövőben a Mydronespace mobilapplikáció használata, lakott terület feletti repüléshez pedig eseti légtér kijelölését is kell igényelni.   Az új előírások teljesítésének előfeltétele lesz az, hogy a drónok üzembentartói felelősségbiztosítást is kössenek. Szintén a biztonságos drónhasználatot hivatott elősegíteni az a rendelkezés, mely szerint a távpilótáknak a repülési művelet típusához igazodó kötelező oktatást és vizsgát kell teljesíteniük, és az így szerzett kompetenciatanúsítvánnyal igazolhatják majd, hogy felelősen és hozzáértően tudnak részt venni a légiközlekedés e modern formájában.

Még mindig sok a kérdés, jól jön a segítség

A dróntörvény életbe lépésével tehát a felelősségbiztosítási piac is új elemmel bővül, a Generali Biztosító pedig rögtön csomagtermékként hozta létre a MyDrone szolgáltatását, mely a felelősségbiztosítási védelmen túl jogvédelmi szolgáltatásokat is nyújt az üzembentartóknak és a távoli pilótáknak. Fedezi a biztosítás, ha a drón üzemeltetése miatt megsérül valaki vagy valamilyen dologi kárt okoz a drón, illetve segítséget nyújt a drónrepüléshez kapcsolódó jogi érdeksérelmek esetén is.

Amennyiben a biztosított üzembentartó megfelel a törvényben előírt követelményeknek, a 20 kg maximális felszálló tömeget el nem érő eszközének használatára köthet szerződést. Illetve, ha fokozott anyagi védelmet szeretne, akkor a kötelezően előírt biztosítási összegek megduplázását is kérheti.

A Generali drón biztosítása magánszemélyek szabadidős célú repüléseire – 400 kg alatti eszközök esetén – az egész Európai Unióra területére kiterjed. Minden egyéb esetben pedig lehetőség van a fedezet kiterjesztésére.

„Látni kell azonban, hogy számos új jelenség és jogi tényállás is kapcsolódik a csak most körvonalazódó drón szabályokhoz. Megjelent a drónos magánlaksértés, illetve új tényállásként került be a szabálysértési törvénybe a pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység. A Büntető Törvénykönyv módosítása miatt pedig a tiltott adatszerzés vétsége a jövőben elkövethető lesz pilóta nélküli légijármű használatával is. De mi történik akkor, ha például két eszköz összeütközik és vitába keverednek a felek? Mi a helyzet, ha az ingatlanos által közzétett légifelvételeken a szomszéd háza is látható? Hogyan rendezhető békésen, ha egy rendezvényen az egyik résztvevő tesz kárt a drónban? Rengeteg a nyitott kérdés, így mindenképpen fontosnak találtuk, hogy jogsegély szolgáltatást is kapcsoljunk a MyDrone biztosításunkhoz" – mondja dr. Szolyka Lilla, a Generali szakértője.

A drón üzemeltetése során a biztosított által okozott vagy éppen az őt ért érdeksérelem esetén a MyDrone jogvédelmi szolgáltatásokat nyújt, segít a megfelelő ügyvéd kiválasztásában, illetve a jogi képviselet ügyvédi díját is téríti. Emellett, amennyiben jogi eljárásra kerül sor, a felmerülő költségek, illetékek, szakértői díjak összegére is fedezetet biztosít.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS