Itt az új dróntörvény – Február közepétől már szankcionálnak a hatóságok

2021. 02. 16., 11:00

Egyre gyakrabban hallhatjuk az ismerős „zümmögést" a fejünk felett: ma már nem készül igényes esküvői videó vagy céges imázsfilm drónfelvételek nélkül, de a modern légieszközöknek hasznát veszi a katasztrófavédelem vagy éppen a rendfenntartók is. Magyarországon jelenleg 70 000–80 000 drón repked, többségüket hobbi felhasználók működtetik. 2021-től azonban hazánkban is megváltozik a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályozás, február közepétől pedig már szankcionálnak a hatóságok. Érkezik a kötelező drón regisztráció és változik a felelősségbiztosítás – aki pedig tilosban jár, nagyra nyithatja a pénztárcáját.

Van merevszárnyú és rotoros, elektromos és üzemanyagos, néhány grammos és akár több tonnás is – szinte mindenhol körülvesznek bennünket a drónok, becslések szerint akár évente 50 százalékkal is nőhet a regisztrált pilóta nélküli légijárművek száma hazánkban. Jelenleg döntően a hobbiszegmens repteti a legtöbb drónt (90 százalék) Magyarországon, a kereskedelmi (9 százalék) és a közszolgálati (1 százalék) szektor ehhez képest egyelőre elmarad. Szerepük és hasznuk azonban csöppet sem jelentéktelen, különösen a mezőgazdaság, az energia- és az építőipar aknázza ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, de egyre több tevékenységbe vonja be a repülő segítőket a tűzoltóság és a mentőszolgálat is. Világszerte a COVID-19 elleni harcban is bevetik a drónokat, többek között a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében.

Szigorodnak a szabályok: vizsga, regisztráció, biztosítás

A hivatalos meghatározás szerint drónnak minősül minden olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és önálló vagy távirányítással történő működésre képes. A modern légieszközök piacának bővülését az utóbbi években nagyban akadályozta, hogy rendkívül hiányos és bizonytalan volt az üzemeltetésükre vonatkozó törvényi környezet, így az Európai Unió 2019-ben rendeletbe foglalta a kérdést, meghatározva a tagállami szabályozások kereteit. Ezt követte hazánk is, az új dróntörvényt pedig 2021. február 10-től kell alkalmazniuk a hazai drónosoknak. Az előírásokat nagy valószínűség szerint folyamatosan felül kell majd vizsgálni a technológia fejlődését és rohamos terjedését követve.

Idén tehát már minden olyan drónt kötelező regisztrálni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, amely az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé, vagy meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter. Bármely kitétel megléte esetén kötelező a bejelentés. Ezen kívül a törvényes drónozáshoz elengedhetetlen lesz a jövőben a Mydronespace mobilapplikáció használata, lakott terület feletti repüléshez pedig eseti légtér kijelölését is kell igényelni.   Az új előírások teljesítésének előfeltétele lesz az, hogy a drónok üzembentartói felelősségbiztosítást is kössenek. Szintén a biztonságos drónhasználatot hivatott elősegíteni az a rendelkezés, mely szerint a távpilótáknak a repülési művelet típusához igazodó kötelező oktatást és vizsgát kell teljesíteniük, és az így szerzett kompetenciatanúsítvánnyal igazolhatják majd, hogy felelősen és hozzáértően tudnak részt venni a légiközlekedés e modern formájában.

Még mindig sok a kérdés, jól jön a segítség

A dróntörvény életbe lépésével tehát a felelősségbiztosítási piac is új elemmel bővül, a Generali Biztosító pedig rögtön csomagtermékként hozta létre a MyDrone szolgáltatását, mely a felelősségbiztosítási védelmen túl jogvédelmi szolgáltatásokat is nyújt az üzembentartóknak és a távoli pilótáknak. Fedezi a biztosítás, ha a drón üzemeltetése miatt megsérül valaki vagy valamilyen dologi kárt okoz a drón, illetve segítséget nyújt a drónrepüléshez kapcsolódó jogi érdeksérelmek esetén is.

Amennyiben a biztosított üzembentartó megfelel a törvényben előírt követelményeknek, a 20 kg maximális felszálló tömeget el nem érő eszközének használatára köthet szerződést. Illetve, ha fokozott anyagi védelmet szeretne, akkor a kötelezően előírt biztosítási összegek megduplázását is kérheti.

A Generali drón biztosítása magánszemélyek szabadidős célú repüléseire – 400 kg alatti eszközök esetén – az egész Európai Unióra területére kiterjed. Minden egyéb esetben pedig lehetőség van a fedezet kiterjesztésére.

„Látni kell azonban, hogy számos új jelenség és jogi tényállás is kapcsolódik a csak most körvonalazódó drón szabályokhoz. Megjelent a drónos magánlaksértés, illetve új tényállásként került be a szabálysértési törvénybe a pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység. A Büntető Törvénykönyv módosítása miatt pedig a tiltott adatszerzés vétsége a jövőben elkövethető lesz pilóta nélküli légijármű használatával is. De mi történik akkor, ha például két eszköz összeütközik és vitába keverednek a felek? Mi a helyzet, ha az ingatlanos által közzétett légifelvételeken a szomszéd háza is látható? Hogyan rendezhető békésen, ha egy rendezvényen az egyik résztvevő tesz kárt a drónban? Rengeteg a nyitott kérdés, így mindenképpen fontosnak találtuk, hogy jogsegély szolgáltatást is kapcsoljunk a MyDrone biztosításunkhoz" – mondja dr. Szolyka Lilla, a Generali szakértője.

A drón üzemeltetése során a biztosított által okozott vagy éppen az őt ért érdeksérelem esetén a MyDrone jogvédelmi szolgáltatásokat nyújt, segít a megfelelő ügyvéd kiválasztásában, illetve a jogi képviselet ügyvédi díját is téríti. Emellett, amennyiben jogi eljárásra kerül sor, a felmerülő költségek, illetékek, szakértői díjak összegére is fedezetet biztosít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS