Itt az új dróntörvény – Február közepétől már szankcionálnak a hatóságok

2021. 02. 16., 11:00

Egyre gyakrabban hallhatjuk az ismerős „zümmögést" a fejünk felett: ma már nem készül igényes esküvői videó vagy céges imázsfilm drónfelvételek nélkül, de a modern légieszközöknek hasznát veszi a katasztrófavédelem vagy éppen a rendfenntartók is. Magyarországon jelenleg 70 000–80 000 drón repked, többségüket hobbi felhasználók működtetik. 2021-től azonban hazánkban is megváltozik a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályozás, február közepétől pedig már szankcionálnak a hatóságok. Érkezik a kötelező drón regisztráció és változik a felelősségbiztosítás – aki pedig tilosban jár, nagyra nyithatja a pénztárcáját.

Van merevszárnyú és rotoros, elektromos és üzemanyagos, néhány grammos és akár több tonnás is – szinte mindenhol körülvesznek bennünket a drónok, becslések szerint akár évente 50 százalékkal is nőhet a regisztrált pilóta nélküli légijárművek száma hazánkban. Jelenleg döntően a hobbiszegmens repteti a legtöbb drónt (90 százalék) Magyarországon, a kereskedelmi (9 százalék) és a közszolgálati (1 százalék) szektor ehhez képest egyelőre elmarad. Szerepük és hasznuk azonban csöppet sem jelentéktelen, különösen a mezőgazdaság, az energia- és az építőipar aknázza ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, de egyre több tevékenységbe vonja be a repülő segítőket a tűzoltóság és a mentőszolgálat is. Világszerte a COVID-19 elleni harcban is bevetik a drónokat, többek között a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében.

Szigorodnak a szabályok: vizsga, regisztráció, biztosítás

A hivatalos meghatározás szerint drónnak minősül minden olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és önálló vagy távirányítással történő működésre képes. A modern légieszközök piacának bővülését az utóbbi években nagyban akadályozta, hogy rendkívül hiányos és bizonytalan volt az üzemeltetésükre vonatkozó törvényi környezet, így az Európai Unió 2019-ben rendeletbe foglalta a kérdést, meghatározva a tagállami szabályozások kereteit. Ezt követte hazánk is, az új dróntörvényt pedig 2021. február 10-től kell alkalmazniuk a hazai drónosoknak. Az előírásokat nagy valószínűség szerint folyamatosan felül kell majd vizsgálni a technológia fejlődését és rohamos terjedését követve.

Idén tehát már minden olyan drónt kötelező regisztrálni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, amely az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé, vagy meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter. Bármely kitétel megléte esetén kötelező a bejelentés. Ezen kívül a törvényes drónozáshoz elengedhetetlen lesz a jövőben a Mydronespace mobilapplikáció használata, lakott terület feletti repüléshez pedig eseti légtér kijelölését is kell igényelni.   Az új előírások teljesítésének előfeltétele lesz az, hogy a drónok üzembentartói felelősségbiztosítást is kössenek. Szintén a biztonságos drónhasználatot hivatott elősegíteni az a rendelkezés, mely szerint a távpilótáknak a repülési művelet típusához igazodó kötelező oktatást és vizsgát kell teljesíteniük, és az így szerzett kompetenciatanúsítvánnyal igazolhatják majd, hogy felelősen és hozzáértően tudnak részt venni a légiközlekedés e modern formájában.

Még mindig sok a kérdés, jól jön a segítség

A dróntörvény életbe lépésével tehát a felelősségbiztosítási piac is új elemmel bővül, a Generali Biztosító pedig rögtön csomagtermékként hozta létre a MyDrone szolgáltatását, mely a felelősségbiztosítási védelmen túl jogvédelmi szolgáltatásokat is nyújt az üzembentartóknak és a távoli pilótáknak. Fedezi a biztosítás, ha a drón üzemeltetése miatt megsérül valaki vagy valamilyen dologi kárt okoz a drón, illetve segítséget nyújt a drónrepüléshez kapcsolódó jogi érdeksérelmek esetén is.

Amennyiben a biztosított üzembentartó megfelel a törvényben előírt követelményeknek, a 20 kg maximális felszálló tömeget el nem érő eszközének használatára köthet szerződést. Illetve, ha fokozott anyagi védelmet szeretne, akkor a kötelezően előírt biztosítási összegek megduplázását is kérheti.

A Generali drón biztosítása magánszemélyek szabadidős célú repüléseire – 400 kg alatti eszközök esetén – az egész Európai Unióra területére kiterjed. Minden egyéb esetben pedig lehetőség van a fedezet kiterjesztésére.

„Látni kell azonban, hogy számos új jelenség és jogi tényállás is kapcsolódik a csak most körvonalazódó drón szabályokhoz. Megjelent a drónos magánlaksértés, illetve új tényállásként került be a szabálysértési törvénybe a pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység. A Büntető Törvénykönyv módosítása miatt pedig a tiltott adatszerzés vétsége a jövőben elkövethető lesz pilóta nélküli légijármű használatával is. De mi történik akkor, ha például két eszköz összeütközik és vitába keverednek a felek? Mi a helyzet, ha az ingatlanos által közzétett légifelvételeken a szomszéd háza is látható? Hogyan rendezhető békésen, ha egy rendezvényen az egyik résztvevő tesz kárt a drónban? Rengeteg a nyitott kérdés, így mindenképpen fontosnak találtuk, hogy jogsegély szolgáltatást is kapcsoljunk a MyDrone biztosításunkhoz" – mondja dr. Szolyka Lilla, a Generali szakértője.

A drón üzemeltetése során a biztosított által okozott vagy éppen az őt ért érdeksérelem esetén a MyDrone jogvédelmi szolgáltatásokat nyújt, segít a megfelelő ügyvéd kiválasztásában, illetve a jogi képviselet ügyvédi díját is téríti. Emellett, amennyiben jogi eljárásra kerül sor, a felmerülő költségek, illetékek, szakértői díjak összegére is fedezetet biztosít.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS