A Z generáció átformálja a biztosítási piacot?

2023. 06. 29., 15:22

A biztosítási piacnak is fel kell vennie a versenyt az interaktív digitális megoldások terén, ha el akarja érni a Z generációt. A hazai Insurwiz startup olyan adatalapú InsurTech megoldást fejlesztett, amely a kárbejelentést és az elbírálási folyamatot is automatizálja – így gyakorlatilag a kárrendezés teljes folyamata a digitális térben megvalósítható.

A biztosítási piac eddig leginkább a felnőtt korosztályra, az X és Y generációra épült. Ahhoz viszont, hogy a következő, már a digitális korszakban felnövő Z generációt is el tudja érni, igazodnia kell a korosztály technológia igényeihez: ahhoz a digitális kényelemhez, ami a nagyon egyszerű és gyors használat mellett személyre szabott élményt nyújt.

„A most 15-25 évesek az úgynevezett „digital-first” generáció – azaz bármilyen kérdés, probléma, feladat esetén elsőként az online térben keresnek megoldást. Ez határozza meg azt, hogy milyen szolgáltatásokat ismernek és használnak: ami a közösségi médián, mobil alkalmazásban, chatboton keresztül könnyen, interaktívan elérhető, és a kereséstől a szerződéskötésen át a fizetésig minden lépés gördülékeny, élményt nyújt. Ezért is van nagy jelentősége azoknak a technológiai cégeknek, amelyek egy bejáratott piacon, mint például a biztosítás, hoznak új, automatizált megoldást” – fejtette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, miért nyerte el a Vodafone digitális díj – start it @K&H különdíjat az Insurwiz startup, amivel egyúttal felvételt nyert a legnagyobb hazai nagyvállalati inkubátor egy éves fejlesztési programjába is.

Magyar InsurTech megoldás

Bár néhány InsurTech cég már megjelent a hazai piacon, az Insurwiz abban egyedülálló, hogy a kárbejelentést és az elbírálást is automatizálja. A repülőjáratok késésénél, törlésénél például a háttérrendszer valós időben követi a járatokat, így az alkalmazás azonnal tudja, ha az érintett járat szempontjából biztosítási esemény történt, mennyit késett és milyen kártérítés jár a biztosítottnak. Ugyanígy azt is látja a rendszer, ha a síliftek nem üzemelnek, vagy a szélsőséges időjárás tönkretette a nyaralást.

„Mivel a biztosítási piacon még viszonylag kevés az olyan adatvezérelt megoldás, amely a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás lehetőségeit kiaknázza, ezért a csapat megoldása a nemzetközi terjeszkedésre is esélyes lehet” – erősítette meg Németh Balázs a hazai startupban rejlő lehetőséget.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS