Varga Mihály: Magyarországot mindhárom hitelminősítő befektetésre ajánlja

2022. 01. 03., 17:03

Magyarország úgy zárta a tavalyi évet, hogy mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta, tehát a befektetők a válság ellenére is bíznak a magyar gazdaságban – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a legújabb Facebook-bejegyzésében hétfőn.

Varga Mihály szerint ezt a bizalmat erősíti néhány tényező az elmúlt hónapból, ezek között kiemelte: Magyarország 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő, ezzel 10 milliárd forintos megtakarítást ért el, és jelentősen javította az államadósság futamidejét.

Ide sorolta azt is, hogy Magyarország 1300 milliárd forint értékben cserélt rövid futamidejű államkötvényt hosszú, 8 és 20 év közötti kötvényre, ezzel tovább nőtt az adósságfinanszírozás biztonsága. Magyarország a világon elsőként Zöld Pandakötvényt bocsátott ki a kínai kötvénypiacon. A közel kétszeres kereslet azt mutatja, hogy a kínai befektetők jó eredményeket várnak a magyar gazdaságtól.

A következő ilyen bizalmat erősítő tényező a tárcavezető szerint, hogy a kormány 350 milliárd forinttal emelte az ország pénzügyi tartalékait decemberben, így Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben.

Facebook-bejegyzésében kiemelte azt is, hogy az átütemezhető beruházásokkal a kormány 755 milliárd forint megtakarítást ér el az idei évi költségvetésben, így a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra javítja és tovább csökkenti az államadósság-rátát. Emellett a családi adóvisszatérítéshez, a 13. havi nyugdíjhoz, a 25 év alattiak adómentességéhez és a béremelésekhez szükséges források is rendelkezésre állnak.

Varga Mihály összegzése szerint erőteljes növekedést, javuló egyensúlyi mutatókat várnak a következő időszakban, és a munkát folytatják. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS