Többször is rekordot döntött az OTP árfolyama

2018. 12. 30., 11:00

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe 39 138,95 ponton zárta az évet, így a BUX-index 238,36 ponttal, 0,61 százalékkal gyengült a 39 377,31 pontos tavalyi záró értékéhez képest.

A tőzsde forgalma emelkedett, az azonnali piac éves forgalma 2018-ban 2791,12 milliárd forint volt, míg 2017-ben 2690,5 milliárd forintot tett ki.

A BUX-index idén is rekordot döntött, január 23-án, 41 516 ponton érte el eddigi legmagasabb záró értékét.

A vezető részvények 2018-ban vegyesen teljesítettek.

Éves szinten a legnagyobb mértékben 5,32 százalékkal az OTP árfolyama emelkedett, pénteken 11 290 forinton fejezte be a kereskedést. A részvény árfolyama decemberben többször is megdöntötte történelmi csúcsát, elsőként december 4-én amikor 11 810 forintra erősödött, majd december 5-én amikor a bankpapír árfolyama elérte a 11 850 forintot.

A Mol részvények árfolyama egy év alatt 2,43 százalékkal erősödött, az év utolsó kereskedési napján 3078 forinton zárt.

A Magyar Telekom részvények ára az előző évhez képest 3,93 százalékkal gyengült, a papír pénteken 440 forinton fejezte be a kereskedést.

A Richter árfolyama egy év alatt 19,91 százalékkal csökkent, pénteken 5430 forinton zárt.

A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 3772,99 ponton zárt pénteken az év utolsó kereskedési napján, így egy év alatt 526,14 ponttal, 12,24 százalékkal gyengült.

Módosul a BÉT részvénykategóriáinak feltételrendszere 2019. január 1-jétől. A változások értelmében a belépési küszöb a standard kategóriába, hogy a vállalat árfolyamértéke elérje a 250 millió forintot. Emellett legalább 10 százalékos közkézhányad szükséges (vagy 100 millió forint értékű papír forogjon közkézen vagy a vállalat legalább 100 tulajdonossal kell, hogy rendelkezzen) és további feltétel, hogy az adott vállalat legalább 1 év lezárt üzleti évvel rendelkezzen.

Megszűnik az eddigi kettős rendszer, amelyben más kritériumok voltak érvényben a bevezetésekre és mások a kategória-felülvizsgálatokra.

Ezt követően az árfolyamérték és közkézhányad minimumok folyamatos fenntartását ellenőrzi majd a BÉT féléves felülvizsgálatok keretében mind a prémium, mind a standard kategóriában.

Az új szabályozás életbelépése után a T kategóriába már nem léphetnek be új szereplők, helyette a középvállalati igényekre szabott, a főpiac előszobájának tekinthető Xtend piacra kérhetik részvényeik bevezetését a vállalkozások.

A módosítások 2019. január 1-jén lépnek hatályba az új belépők számára. A már tőzsdére bevezetett kibocsátókra 1 év türelmi idő vonatkozik, így rájuk 2020. január 1-jétől lesznek érvényesek a módosítások. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS