Többször is rekordot döntött az OTP árfolyama

2018. 12. 30., 11:00

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe 39 138,95 ponton zárta az évet, így a BUX-index 238,36 ponttal, 0,61 százalékkal gyengült a 39 377,31 pontos tavalyi záró értékéhez képest.

A tőzsde forgalma emelkedett, az azonnali piac éves forgalma 2018-ban 2791,12 milliárd forint volt, míg 2017-ben 2690,5 milliárd forintot tett ki.

A BUX-index idén is rekordot döntött, január 23-án, 41 516 ponton érte el eddigi legmagasabb záró értékét.

A vezető részvények 2018-ban vegyesen teljesítettek.

Éves szinten a legnagyobb mértékben 5,32 százalékkal az OTP árfolyama emelkedett, pénteken 11 290 forinton fejezte be a kereskedést. A részvény árfolyama decemberben többször is megdöntötte történelmi csúcsát, elsőként december 4-én amikor 11 810 forintra erősödött, majd december 5-én amikor a bankpapír árfolyama elérte a 11 850 forintot.

A Mol részvények árfolyama egy év alatt 2,43 százalékkal erősödött, az év utolsó kereskedési napján 3078 forinton zárt.

A Magyar Telekom részvények ára az előző évhez képest 3,93 százalékkal gyengült, a papír pénteken 440 forinton fejezte be a kereskedést.

A Richter árfolyama egy év alatt 19,91 százalékkal csökkent, pénteken 5430 forinton zárt.

A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 3772,99 ponton zárt pénteken az év utolsó kereskedési napján, így egy év alatt 526,14 ponttal, 12,24 százalékkal gyengült.

Módosul a BÉT részvénykategóriáinak feltételrendszere 2019. január 1-jétől. A változások értelmében a belépési küszöb a standard kategóriába, hogy a vállalat árfolyamértéke elérje a 250 millió forintot. Emellett legalább 10 százalékos közkézhányad szükséges (vagy 100 millió forint értékű papír forogjon közkézen vagy a vállalat legalább 100 tulajdonossal kell, hogy rendelkezzen) és további feltétel, hogy az adott vállalat legalább 1 év lezárt üzleti évvel rendelkezzen.

Megszűnik az eddigi kettős rendszer, amelyben más kritériumok voltak érvényben a bevezetésekre és mások a kategória-felülvizsgálatokra.

Ezt követően az árfolyamérték és közkézhányad minimumok folyamatos fenntartását ellenőrzi majd a BÉT féléves felülvizsgálatok keretében mind a prémium, mind a standard kategóriában.

Az új szabályozás életbelépése után a T kategóriába már nem léphetnek be új szereplők, helyette a középvállalati igényekre szabott, a főpiac előszobájának tekinthető Xtend piacra kérhetik részvényeik bevezetését a vállalkozások.

A módosítások 2019. január 1-jén lépnek hatályba az új belépők számára. A már tőzsdére bevezetett kibocsátókra 1 év türelmi idő vonatkozik, így rájuk 2020. január 1-jétől lesznek érvényesek a módosítások. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS