Szűkmarkú volt 2018 – Meddig maradnak velünk a mínuszok?

2019. 01. 25., 14:46

A K&H befektetési szakemberei szerint a jegybanki támogatás csökkenése miatt a kötvényeket továbbra is érdemes alulsúlyozni, a részvénypiacok értékeltsége azonban sokat javult, így izgalmas lehet a gyorsjelentési szezon, hiszen a vállalati profitkilátások növekedése akár jó vételi lehetőségeket hozhat.

A 2018-as év szűkmarkú volt a befektetőkkel, sőt, az év vége kifejezetten lejtmenetet hozott még a fejlett részvénypiacon is. Jogos tehát a kérdés, hogy idén merre vegyék az irányt a befektetők, hogyan teljesíthetnek a piacok akkor, amikor a kereskedelmi háború, a kínai lassulás és a Brexit réme is ott lebeg a világgazdaság felett.

Kötvénypiac: folytatódó hozamemelkedés

„A Fed kamatemelései ellenére az amerikai kötvénypiac tavaly végül pluszban zárta az évet (0,6%), miközben a német kötvénypiac továbbra is növekedés és infláció nélküli környezetet áraz, és a hosszabb futamidejű kötvények hozama továbbra is 0–0,5 százalék között ingadozik. A magyar kötvénypiac közel 1%-os visszaeséssel zárta 2018-at: az év elején rekord-mélypontra csökkenő hozamszintekhez képest a rövid és hosszabb futamidejű kötvények esetében is hozamemelkedés jellemezte a hazai kötvénypiacot. A hazai kötvények által kínált magasabb hozam, illetve az év végi kockázatkerülés az utolsó hónapokban új vevőket hozott a magyar kötvénypiacra: 2015 óta ismét 4000 milliárd forint felé emelkedett a külföldiek által birtokolt forint államkötvények állománya. 2019 első negyedévére előretekintve azonban a kötvényekre – beleértve a hazai kötvényeket is – továbbra is az alulsúlyozás javasolt, hiszen a jegybanki támogatás csökkenése továbbra is kedvezőtlen a kötvénypiacok számára” – mondta el Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere.

Részvények: az egyedi vállalati sztorikra érdemes koncentrálni

A fejlett részvények az év utolsó három hónapjában 13,7 százalékot veszítettek értékükből. A tavalyi árfolyamcsökkenés eredményeként azonban sokat javult a részvénypiac értékeltsége, tehát jóval olcsóbbak lettek a papírok, miközben a vállalatok profitvárakozásai sem romlottak. Így tehát egy óvatosabb jegybanki politika mellett célszerű lehet a gyorsjelentési szezont figyelni, hiszen a vállalatvezetők idei évre tervezett profitcéljai izgalmas egyedi vételi lehetőségeket hozhatnak a részvénypiacokon.

A hazai részvények ellenállónak bizonyultak a kedvezőtlenre forduló befektetői hangulat ellenére is, hiszen csupán 0,6 százalékos korrekció történt, holott a fejlett és a feltörekvő részvénypiacok is jelentős mínusszal zárták az évet – előbbi 8,8 százalékos, utóbbi 14,8 százalékos csökkenéssel. A hazai részvénypiac fundamentumai továbbra is jók, de alapvetően a hazai tőzsdét is a nemzetközi környezet határozza meg. Így idén akár egy újabb BUX csúcs is jöhet, ehhez azonban támogató környezet kell.

Nyersanyagok: a világgazdaság növekedése döntő hatással lehet

A világgazdaság növekedési ütemének lassulására a nyersanyagok reagáltak a leggyorsabban, ami összességében 10 százalékos csökkenést eredményezett az elmúlt évben. A nagy korrekciót követően leginkább a kereskedelmi háború alakulása fogja meghatározni, milyen mértékű gazdasági növekedés – és ezzel együtt mekkora kereslet lesz a nyersanyagok iránt. Az előttünk álló negyedévben ezért egyelőre nem várható fokozott élénkülés a nyersanyagárak tekintetében.

Devizák: gyengélkedő forint

A jelenleg a 320-as euró/forint árfolyam alá benéző forint ellenére sem várható a következő hónapokban a hazai deviza tartós erősödése, mivel az import növekedése miatt csökkenő folyó fizetési mérleg egyre kevésbé támogatja a stabil forint árfolyamot, és továbbra is kamathátrányban vagyunk a régiós devizákkal szemben. Ezért inkább stabil, kissé gyengülő pályát látunk a forint esetében, és csupán a portfolió egy részét javasolt likvid pénzpiaci eszközökben tartani arra az esetre, ha kedvező befektetési lehetőségek és beszállási pontok adódnak év közben.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS