Nagyot erősödött a forint a jegybanki kamatdöntés után

2023. 01. 24., 17:55

Nem változtatott a kamaton, mégis hét hónapos csúcsra küldte a jegybank a forintot. 390 körül jár az euró/forint a Magyar Nemzeti Bank döntését kommentáló hírek után.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának januári ülésén semmit sem változtattak a kamatokon (maradt a 13 százalékos alapkamat), a jegybanki döntés kommentáló közlemény, és Virág Barnabás alelnök tájékoztatója után mégis szélsebesen emelkedni kezdett a forint árfolyama. A magyar fizetőeszköz az euróval szemben 390,6-ig erősödött hirtelen, amire 2022 júniusa óta nem volt példa, később pedig már a 390-es szint alá ért – írja a Bank360.hu.

A forint hirtelen nagy erősödésének hatására a dollár a 360-as lélektani határ alá került, ami utoljára 2022 májusában fordult elő. 

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a monetáris tanács ülése után tartott tájékoztatójában hangsúlyozta: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bár az infláció mérséklődésére számítanak, több tényező is ezt segíti majd elő, enyhítés a monetáris kondíciókban egyelőre nem lesz. A piacot a leginkább az foglalkoztatja, meddig tartja fenn a jegybank az egynapos betéti tenderek 18 százalékos kamatszintjét, ami jelenleg az irányadó kamatnak számít. Ennek csökkentése addig nem várható, amíg Magyarország kockázati megítélése trendszerűen nem kezd javulni - közölte az alelnök. Ennek egyik kulcsa lehet az uniós források tényleges lehívásának engedélyezése.

Az infláció 25 százalék fölötti tetőzésére számítanak az MNB-ben, de az áremelkedés üteme csökkenni fog, mivel az enyhe tél miatt mérséklődnek az energiaárak és a fogyasztás is. Az élelmiszerárak növekedése is lassulhat, a kereslet is kezd csökkenni az egyre drágább élelmiszerek iránt. Emellett a jegybank bízik abban, hogy Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatai is segítenek kordában tartani az árakat – derül ki a Bank360.hu tudósításából. 

Új fejlemény, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját áprilistól a jelenlegi 5-ről 10 százalékosra emeli az MNB. Ez tovább szűkítheti a likviditást a piacon. Mindennek ellenére a jelenlegi technikai recesszió dacára 2023 egészében GDP-növekedést vár a jegybank. A folyó fizetési mérleg is javulni fog, vannak már erre utaló jelek, és további jó hír, hogy az állampapír-hozamok is csökkentek október óta.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS