A magyarországi startup világban is megtalálhatók már az angyalbefektetők, a vállalkozások nagy része azonban még nem mindig tudja pontosan, hogyan és mikor lehet alkalmas arra, hogy tőkét kapjon tőlük a szintlépéshez. A Start it @K&H ezért a hazai angyalbefektetői szféra két közismert alakját látta vendégül, hogy tapasztalataikon keresztül mutassák be a kezdő vállalkozóknak az ilyen típusú forrásbevonás sajátosságait.
Míg az Egyesült Államokban 3 év, Nagy-Britanniában 4,5-5 év, addig Magyarországon ennek többszöröse, 15 év az angyalbefektetés átlagos időtartama. A befektetéssel elért hozamban látszólag nincs ekkora eltérés, hiszen Amerikában 30-40 százalék, itthon pedig 20-30 százalék ennek a mértéke. Ha azonban ezt az időtávra leosztjuk, már szemmel látható a különbség. Arról, hogy ennek mi az oka és hogyan működnek itthon az angyalbefektetések Balogh Péter, a Baconsult alapítója és Károlyi Antal, a SignCoders alapítója beszélt a legnagyobb magyarországi nagyvállalati inkubátor, a Start it @K&H befektetői meetupján.
„A hazai startup szféra – a befektetőkkel együtt – még a tanulási szakaszban van. A legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy nem tudni, meddig fog tartani a befektetési időszak. Az angyalbefektető ugyanis olyan korai fázisban kapcsolódik be, amikor még nincsenek megbízható pénzügyi adatok. Magyarországon ezért ez a típusú befektetési forma leginkább a bizalomról szól” – hangsúlyozta Balogh Péter.
Az intézményi befektetők – legyen szó kockázati tőkéről vagy akcelerátorról – nem a saját tőkéjüket kockáztatják, ezért számukra biztosíték kell arra, hogy a csapat sikerre viszi az ötletet. Ezzel szemben az angyal a saját pénzét teszi a startupba, mégpedig egy olyan korai fázisban, amikor még nem garantált a siker. Az angyalt ezért akkor érdemes bevonni, amikor már van némi piaci bevétele a startupnak, de pénzügyi adatokkal még nem alátámasztható a megtérülés. Magyarországon az angyalbefektetések 3 és 75 millió forint között mozognak, ezen belül is a 20-40 millió forint közötti sáv a legjellemzőbb, cserébe pedig kevesebb, mint 20 százalék tulajdonrészt szoktak kérni a befektetők.
Az angyalbefektetésnél az angyal elsősorban a startup alapítójába fektet be, nem pedig az ötletbe vagy a vállalkozásba. Egy jó ötlet ugyanis könnyen elbukhat, ha nem elég elkötelezett az alapító és nincs mögötte egy összeszokott, jól működő csapat. A befektetőnek ezért azt kell felmérnie, hogy az alapító képes-e elég időt rááldozni a vállalkozásra, fontos-e neki annyira a siker, hogy meghozza érte a – sokszor nem csekély – áldozatot. Emellett az is meghatározó lehet az angyal számára, hogy az alapító mennyi pénzt fektetett már a saját ötletébe, ez ugyanis jó mérőszám arra vonatkozóan, hogy a startupper mennyire elkötelezett, eljutott-e már valameddig a megvalósításban.
Az angyalbefektetők nemcsak a pénzüket teszik a csapatba, hanem a tudásukat is. Jellemzően ugyanis valamilyen szakterületre vagy iparágra specializálódnak a saját érdeklődésük vagy az alapján, hogy mely területek fejlődhetnek a következő években a legdinamikusabban. Azok a témák, iparágak ugyanis, amelyekre a társadalom kiemelten figyel és költeni hajlandó, pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek. Itt jön a képbe a Start it @K&H.
Az inkubátor ugyanis a közösségi iroda, a digitális infrastruktúra és a szakmai fejlődést szolgáló mentorok biztosítása mellett kapcsolati rendszerén keresztül össze tudja kötni a startupokat azokkal az angyalokkal, akik a leginkább értik az adott területet és a legtöbbet tudnak segíteni a csapatnak.
(A fotón Balogh Péter)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
