Mikor kérjen tőkét egy vállalkozás a szintlépéshez?

Mikor kérjen tőkét egy vállalkozás a szintlépéshez?
2022. 05. 25., 10:05

A magyarországi startup világban is megtalálhatók már az angyalbefektetők, a vállalkozások nagy része azonban még nem mindig tudja pontosan, hogyan és mikor lehet alkalmas arra, hogy tőkét kapjon tőlük a szintlépéshez. A Start it @K&H ezért a hazai angyalbefektetői szféra két közismert alakját látta vendégül, hogy tapasztalataikon keresztül mutassák be a kezdő vállalkozóknak az ilyen típusú forrásbevonás sajátosságait.

Míg az Egyesült Államokban 3 év, Nagy-Britanniában 4,5-5 év, addig Magyarországon ennek többszöröse, 15 év az angyalbefektetés átlagos időtartama. A befektetéssel elért hozamban látszólag nincs ekkora eltérés, hiszen Amerikában 30-40 százalék, itthon pedig 20-30 százalék ennek a mértéke. Ha azonban ezt az időtávra leosztjuk, már szemmel látható a különbség. Arról, hogy ennek mi az oka és hogyan működnek itthon az angyalbefektetések Balogh Péter, a Baconsult alapítója és Károlyi Antal, a SignCoders alapítója beszélt a legnagyobb magyarországi nagyvállalati inkubátor, a Start it @K&H befektetői meetupján.

„A hazai startup szféra – a befektetőkkel együtt – még a tanulási szakaszban van. A legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy nem tudni, meddig fog tartani a befektetési időszak. Az angyalbefektető ugyanis olyan korai fázisban kapcsolódik be, amikor még nincsenek megbízható pénzügyi adatok. Magyarországon ezért ez a típusú befektetési forma leginkább a bizalomról szól” – hangsúlyozta Balogh Péter.

Miben más az angyal, mint az intézményi befektető?

Az intézményi befektetők – legyen szó kockázati tőkéről vagy akcelerátorról – nem a saját tőkéjüket kockáztatják, ezért számukra biztosíték kell arra, hogy a csapat sikerre viszi az ötletet. Ezzel szemben az angyal a saját pénzét teszi a startupba, mégpedig egy olyan korai fázisban, amikor még nem garantált a siker. Az angyalt ezért akkor érdemes bevonni, amikor már van némi piaci bevétele a startupnak, de pénzügyi adatokkal még nem alátámasztható a megtérülés. Magyarországon az angyalbefektetések 3 és 75 millió forint között mozognak, ezen belül is a 20-40 millió forint közötti sáv a legjellemzőbb, cserébe pedig kevesebb, mint 20 százalék tulajdonrészt szoktak kérni a befektetők.

A személyes elköteleződést nem lehet alábecsülni

Az angyalbefektetésnél az angyal elsősorban a startup alapítójába fektet be, nem pedig az ötletbe vagy a vállalkozásba. Egy jó ötlet ugyanis könnyen elbukhat, ha nem elég elkötelezett az alapító és nincs mögötte egy összeszokott, jól működő csapat. A befektetőnek ezért azt kell felmérnie, hogy az alapító képes-e elég időt rááldozni a vállalkozásra, fontos-e neki annyira a siker, hogy meghozza érte a – sokszor nem csekély – áldozatot. Emellett az is meghatározó lehet az angyal számára, hogy az alapító mennyi pénzt fektetett már a saját ötletébe, ez ugyanis jó mérőszám arra vonatkozóan, hogy a startupper mennyire elkötelezett, eljutott-e már valameddig a megvalósításban.

Hogyan „válasszunk” angyalt?

Az angyalbefektetők nemcsak a pénzüket teszik a csapatba, hanem a tudásukat is. Jellemzően ugyanis valamilyen szakterületre vagy iparágra specializálódnak a saját érdeklődésük vagy az alapján, hogy mely területek fejlődhetnek a következő években a legdinamikusabban. Azok a témák, iparágak ugyanis, amelyekre a társadalom kiemelten figyel és költeni hajlandó, pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek. Itt jön a képbe a Start it @K&H.

Az inkubátor ugyanis a közösségi iroda, a digitális infrastruktúra és a szakmai fejlődést szolgáló mentorok biztosítása mellett kapcsolati rendszerén keresztül össze tudja kötni a startupokat azokkal az angyalokkal, akik a leginkább értik az adott területet és a legtöbbet tudnak segíteni a csapatnak.

(A fotón Balogh Péter)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS