Kétnaponta mobilbankol az átlagos felhasználó

2019. 03. 11., 14:00

Közel Debrecen méretű felhasználótáborral ünnepli harmadik születésnapját a CIB Bank mobilalkalmazása, amelyet továbbra is egyenleglekérdezésre és eseti átutalásra használnak a leggyakrabban. A felhasználók havonta átlagosan 13-14 alkalommal lépnek be az alkalmazásba.

Három évvel ezelőtt startolt el a CIB Bank mobilapplikációja, amelyet 2016-ban, indulása után öt nappal már 1300-an töltöttek le. A CIB anyabankja, az Intesa Sanpaolo hálózatában elsőként Magyarországon kipróbált megoldás még abban az évben kiérdemelte az év mobilalkalmazása címet a Mastercard Az év bankja versenyen.

Az indulás után három évvel, 2019 februárjában a mobilapp felhasználóinak száma átlépte a 200 ezres határt. Az alkalmazást használó ügyfelek továbbra is igen aktívak: 70 százalékuk havonta legalább egyszer belép az alkalmazásba, de az átlag a 13-14 látogatás egy hónapban.

A legintenzívebb nem meglepő módon a fizetési időszak: a hónap első tíz napjában lépnek be a legtöbben, főleg hétköznap délelőttönként. A döntő többség az egyenlegét ellenőrzi, a második leggyakrabban használt funkció az eseti átutalás.

Miközben a nők és a férfiak aránya meglehetősen kiegyenlített (47 százalék, illetve 53 százalék), a felhasználók többsége vidéki (65 százalék) és 35 év feletti (70 százalék).

Első mérföldkő: 100 ezer felhasználó

A 100 ezres felhasználói határt bő egy éves korára érte el az alkalmazás, amelynek letöltői javarészt már akkoriban is aktív felhasználók voltak. Háromnegyedük rendszeresen, minden hónapban legalább egyszer belépett az appba, amely folyamatosan további funkciókkal bővült: elérhetővé vált a napi kis összegek megtakarításátlehetővé tevő szolgáltatás, valamint az akár 7 perc alatt megkapható, az appon keresztül teljesen online igényelhető személyi kölcsön. Utóbbi már az első hónapban elérte az összes folyósítás 8 százalékát (jelenleg pedig már a folyósítások negyede mobilappon történik).

A digitalizációs program 2017 szeptemberében érkezett újabb mérföldkőhöz. Az ekkorra már több mint 126 ezres felhasználói táborral rendelkező, átlagosan 2,5 másodpercenként meglátogatott alkalmazást modellként használva indították el a bank reszponzív internetbanki felületét, a CIB Bank Online-t, amely az applikációban már megismert és elfogadott felépítést és funkciókat követte.

Több mint ezer teljesen online igényelt személyi kölcsön

2018 áprilisában már az ezredik személyi kölcsönt igényelték a mobilappon keresztül, amelynek átlagos összege megközelítette a bankfióki igénylések szintjét.

Egy félévvel később ismét új funkciókat kapott az alkalmazás, amelyet akkor már 180 ezren használtak. A hazai piacon úttörőnek számító #withPAY lehetővé tette az utalást a bankszámlaszám ismerete nélkül, telefonszám alapján, de a megújult applikációban kezelhetővé váltak a befektetések és a betétlekötések, láthatók lettek a biztosítások, elérhetővé vált a SEPA átutalás.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS