Katona Bence: 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére

Katona Bence: 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére
2023. 04. 11., 13:22

Sikerrel zárult március 31-én a magyar kormány által indított Baross Gábor tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira meghirdetett pályázat. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM) tartozó Nemzeti Tőkeholding (NTH) számottevő túljelentkezést tapasztalt mind a hazai ingatlanalap-kezelők, mind az értékpapíralap-kezelők részéről.

A beruházási aktivitás növelését, a zöldfejlesztéseket, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztését célzó tőkeprogram eredetileg 150 milliárd forintos keretösszege a fokozott érdeklődésre tekintettel 169 milliárd forintra emelkedik.

A Baross Gábor tőkeprogram célja, hogy az elhúzódó háború káros gazdasági következményei miatt kialakult, kedvezőtlen kamatkörnyezet mellett is megfelelő finanszírozást biztosítson a gazdaság szereplői számára.

A Baross Gábor tőkeprogram március 1-jén meghirdetett, ingatlan- és értékpapíralapokat célzó alprogramjainak pályázatára 14 alap pályázott sikeresen, ebből az ingatlanalap alprogramra 9, az értékpapíralap lábra 5 alap jelentkezett.

A pályázatban nyertes 14 alap, amelyeknek az összesen kezelt vagyona 1490 milliárd forint, az elnyert forrást magyarországi ingatlanok fejlesztésére, felújítására vagy megvásárlására, illetve magyar értékpapírpiacba történő befektetésre fordítja. Az alapkezelők meglévő alapokban hoznak létre új sorozatokat az állami forrásnak, a tőkeemelést követően a Nemzeti Tőkeholding Csoport részesedése nem haladhatja meg az egyes alapok nettó eszközértékének 30 százalékát.

A tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhettek nyilvános pályázat útján, amelyek az elmúlt két év alapján átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban. A pályázatok elbírálása során az egyes alapkezelők által vállalt fejlesztési, energiahatékonysági felújítási arány kapott kiemelt szerepet. Az alapkezelők értékpapír ágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként maximum 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak, a kifizetések még idén májusban megvalósulnak.

A közleményben Katona Bence, az NTH vezérigazgatója elmondta: „Éles verseny alakult ki az alapkezelők között a tőkeforrásokra, amelyeket a pályázatok alapos elbírálása után több évtizedes múlttal és komoly referenciákkal rendelkező alapkezelőkre bízunk. Nincs kétségünk afelől, hogy a rendelkezésükre álló összegekkel felelősségteljesen fognak gazdálkodni, gyors és hatékony befektetéseket végrehajtva az ingatlan- és értékpapírpiacokon, ezzel lendületet adva a gazdaságnak. Az alprogram így eléri fő célját, nagyban hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, a zöldfejlesztések előtérbe helyezéséhez, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztéséhez.”

Az ingatlanalapokra fókuszáló alprogram az építőipar, mint stratégiai fontosságú iparág recessziós kockázatainak csökkentését célozza meg annak megerősítésén, valamint a zöldfejlesztések előtérbe helyezésén keresztül. A pályázó alapkezelők a tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, továbbá zöld, akár megújuló energiaforrást használó ingatlanok felújítására, építésére, illetve részben megvásárlására fordítják. Az alprogramnak köszönhetően akár több százezer négyzetméter alapterületen újulhatnak meg portfóliójukban lévő ingatlanjaik, így az építőipari beruházások serkentésén túl hozzájárulnak Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez.

Az értékpapíralapokra fókuszáló alprogram a tőzsdei likviditás fejlesztésére irányul. Mivel a résztvevő alapkezelők a tőkefinanszírozást magyar székhelyű kibocsátó által Magyarországon kibocsátott vállalati kötvények vagy részvények megszerzésére fordíthatják, az vonzóbbá teheti a Budapesti Értéktőzsdét a magyarországi kibocsátók számára. A tőkeprogram keretösszege összesen 600 milliárd forint.

A program az ingatlan- és értékpapíralapok pillér mellett további két, későbbiekre időzített pillért is magában foglal, amelyek a magyar piacon legjobban teljesítő állami hátterű tőkealapok feltőkésítését, valamint újonnan induló tőkealapok létrehozását célozzák – ismertette a Nemzeti Tőkeholding. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS