Katona Bence: 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére

Katona Bence: 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére
2023. 04. 11., 13:22

Sikerrel zárult március 31-én a magyar kormány által indított Baross Gábor tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira meghirdetett pályázat. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM) tartozó Nemzeti Tőkeholding (NTH) számottevő túljelentkezést tapasztalt mind a hazai ingatlanalap-kezelők, mind az értékpapíralap-kezelők részéről.

A beruházási aktivitás növelését, a zöldfejlesztéseket, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztését célzó tőkeprogram eredetileg 150 milliárd forintos keretösszege a fokozott érdeklődésre tekintettel 169 milliárd forintra emelkedik.

A Baross Gábor tőkeprogram célja, hogy az elhúzódó háború káros gazdasági következményei miatt kialakult, kedvezőtlen kamatkörnyezet mellett is megfelelő finanszírozást biztosítson a gazdaság szereplői számára.

A Baross Gábor tőkeprogram március 1-jén meghirdetett, ingatlan- és értékpapíralapokat célzó alprogramjainak pályázatára 14 alap pályázott sikeresen, ebből az ingatlanalap alprogramra 9, az értékpapíralap lábra 5 alap jelentkezett.

A pályázatban nyertes 14 alap, amelyeknek az összesen kezelt vagyona 1490 milliárd forint, az elnyert forrást magyarországi ingatlanok fejlesztésére, felújítására vagy megvásárlására, illetve magyar értékpapírpiacba történő befektetésre fordítja. Az alapkezelők meglévő alapokban hoznak létre új sorozatokat az állami forrásnak, a tőkeemelést követően a Nemzeti Tőkeholding Csoport részesedése nem haladhatja meg az egyes alapok nettó eszközértékének 30 százalékát.

A tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhettek nyilvános pályázat útján, amelyek az elmúlt két év alapján átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban. A pályázatok elbírálása során az egyes alapkezelők által vállalt fejlesztési, energiahatékonysági felújítási arány kapott kiemelt szerepet. Az alapkezelők értékpapír ágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként maximum 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak, a kifizetések még idén májusban megvalósulnak.

A közleményben Katona Bence, az NTH vezérigazgatója elmondta: „Éles verseny alakult ki az alapkezelők között a tőkeforrásokra, amelyeket a pályázatok alapos elbírálása után több évtizedes múlttal és komoly referenciákkal rendelkező alapkezelőkre bízunk. Nincs kétségünk afelől, hogy a rendelkezésükre álló összegekkel felelősségteljesen fognak gazdálkodni, gyors és hatékony befektetéseket végrehajtva az ingatlan- és értékpapírpiacokon, ezzel lendületet adva a gazdaságnak. Az alprogram így eléri fő célját, nagyban hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, a zöldfejlesztések előtérbe helyezéséhez, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztéséhez.”

Az ingatlanalapokra fókuszáló alprogram az építőipar, mint stratégiai fontosságú iparág recessziós kockázatainak csökkentését célozza meg annak megerősítésén, valamint a zöldfejlesztések előtérbe helyezésén keresztül. A pályázó alapkezelők a tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, továbbá zöld, akár megújuló energiaforrást használó ingatlanok felújítására, építésére, illetve részben megvásárlására fordítják. Az alprogramnak köszönhetően akár több százezer négyzetméter alapterületen újulhatnak meg portfóliójukban lévő ingatlanjaik, így az építőipari beruházások serkentésén túl hozzájárulnak Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez.

Az értékpapíralapokra fókuszáló alprogram a tőzsdei likviditás fejlesztésére irányul. Mivel a résztvevő alapkezelők a tőkefinanszírozást magyar székhelyű kibocsátó által Magyarországon kibocsátott vállalati kötvények vagy részvények megszerzésére fordíthatják, az vonzóbbá teheti a Budapesti Értéktőzsdét a magyarországi kibocsátók számára. A tőkeprogram keretösszege összesen 600 milliárd forint.

A program az ingatlan- és értékpapíralapok pillér mellett további két, későbbiekre időzített pillért is magában foglal, amelyek a magyar piacon legjobban teljesítő állami hátterű tőkealapok feltőkésítését, valamint újonnan induló tőkealapok létrehozását célozzák – ismertette a Nemzeti Tőkeholding. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.