Katona Bence: 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére

Katona Bence: 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére
2023. 04. 11., 13:22

Sikerrel zárult március 31-én a magyar kormány által indított Baross Gábor tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira meghirdetett pályázat. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM) tartozó Nemzeti Tőkeholding (NTH) számottevő túljelentkezést tapasztalt mind a hazai ingatlanalap-kezelők, mind az értékpapíralap-kezelők részéről.

A beruházási aktivitás növelését, a zöldfejlesztéseket, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztését célzó tőkeprogram eredetileg 150 milliárd forintos keretösszege a fokozott érdeklődésre tekintettel 169 milliárd forintra emelkedik.

A Baross Gábor tőkeprogram célja, hogy az elhúzódó háború káros gazdasági következményei miatt kialakult, kedvezőtlen kamatkörnyezet mellett is megfelelő finanszírozást biztosítson a gazdaság szereplői számára.

A Baross Gábor tőkeprogram március 1-jén meghirdetett, ingatlan- és értékpapíralapokat célzó alprogramjainak pályázatára 14 alap pályázott sikeresen, ebből az ingatlanalap alprogramra 9, az értékpapíralap lábra 5 alap jelentkezett.

A pályázatban nyertes 14 alap, amelyeknek az összesen kezelt vagyona 1490 milliárd forint, az elnyert forrást magyarországi ingatlanok fejlesztésére, felújítására vagy megvásárlására, illetve magyar értékpapírpiacba történő befektetésre fordítja. Az alapkezelők meglévő alapokban hoznak létre új sorozatokat az állami forrásnak, a tőkeemelést követően a Nemzeti Tőkeholding Csoport részesedése nem haladhatja meg az egyes alapok nettó eszközértékének 30 százalékát.

A tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhettek nyilvános pályázat útján, amelyek az elmúlt két év alapján átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban. A pályázatok elbírálása során az egyes alapkezelők által vállalt fejlesztési, energiahatékonysági felújítási arány kapott kiemelt szerepet. Az alapkezelők értékpapír ágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként maximum 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak, a kifizetések még idén májusban megvalósulnak.

A közleményben Katona Bence, az NTH vezérigazgatója elmondta: „Éles verseny alakult ki az alapkezelők között a tőkeforrásokra, amelyeket a pályázatok alapos elbírálása után több évtizedes múlttal és komoly referenciákkal rendelkező alapkezelőkre bízunk. Nincs kétségünk afelől, hogy a rendelkezésükre álló összegekkel felelősségteljesen fognak gazdálkodni, gyors és hatékony befektetéseket végrehajtva az ingatlan- és értékpapírpiacokon, ezzel lendületet adva a gazdaságnak. Az alprogram így eléri fő célját, nagyban hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, a zöldfejlesztések előtérbe helyezéséhez, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztéséhez.”

Az ingatlanalapokra fókuszáló alprogram az építőipar, mint stratégiai fontosságú iparág recessziós kockázatainak csökkentését célozza meg annak megerősítésén, valamint a zöldfejlesztések előtérbe helyezésén keresztül. A pályázó alapkezelők a tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, továbbá zöld, akár megújuló energiaforrást használó ingatlanok felújítására, építésére, illetve részben megvásárlására fordítják. Az alprogramnak köszönhetően akár több százezer négyzetméter alapterületen újulhatnak meg portfóliójukban lévő ingatlanjaik, így az építőipari beruházások serkentésén túl hozzájárulnak Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez.

Az értékpapíralapokra fókuszáló alprogram a tőzsdei likviditás fejlesztésére irányul. Mivel a résztvevő alapkezelők a tőkefinanszírozást magyar székhelyű kibocsátó által Magyarországon kibocsátott vállalati kötvények vagy részvények megszerzésére fordíthatják, az vonzóbbá teheti a Budapesti Értéktőzsdét a magyarországi kibocsátók számára. A tőkeprogram keretösszege összesen 600 milliárd forint.

A program az ingatlan- és értékpapíralapok pillér mellett további két, későbbiekre időzített pillért is magában foglal, amelyek a magyar piacon legjobban teljesítő állami hátterű tőkealapok feltőkésítését, valamint újonnan induló tőkealapok létrehozását célozzák – ismertette a Nemzeti Tőkeholding. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS