Ingatlanalapok: módosulnak a befektetési jegyek visszaváltásának szabályai

2023. 10. 04., 15:39

„A módosításoknak köszönhetően az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltását tekintve egy teljesen átlátható, egységes szabályrendszer jön létre.”

Az ingatlanalapok vagyonuk egy részét likvid pénzügyi eszközökben, jelentősebb hányadát pedig ingatlanokban tartják. Annak érdekében, hogy az ingatlanalapokhoz kapcsolódó befektetési jegyek hatékonyabban illeszkedjenek az ingatlanalapok speciális vagyonszerkezetéhez, továbbá az ingatlanok értékesítési idejéhez, a kormány a befektetési jegyek visszaváltási idejének új szabályairól döntött.

Az új szabályok értelmében az ingatlanalapoknak 2026 őszéig vagyonértékük legalább 15 százalékára kell emelniük azon befektetési jegyek arányát, amelyek visszaváltási ideje 180 nap. Amennyiben ezt az arányt az ingatlanalap már elérte, úgy ezt követően az alapkezelőknek lehetősége lesz a jövőben gyorsabb visszaváltású befektetési jegyek kibocsátására is. Ezen gyors visszaváltású befektetési jegyek összértéke azonban maximálisan a 15 százalékon túlmutató 180 napos visszaváltású befektetési jegyek értékének felét teheti ki.

A módosításoknak köszönhetően az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltását tekintve egy teljesen átlátható, egységes szabályrendszer jön létre. Az új szabályok egyszerre járulnak hozzá az ingatlanalapok stabil és biztonságos működéséhez, miközben a gyors visszaváltású befektetési jegyek kibocsátásának lehetősége jelentősen növeli az ingatlanalapok befektetési vonzerejét, lehetőséget adva a befektetések diverzifikálására – reméli a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS