Hogyan igazodhat el egy fiatal a befektetések között?

2023. 03. 24., 18:49

Kulcskérdés a megtakarítások esetében a kockázat, amire az adott befektetés árfolyamának ingadozása utal. Főszabály, hogy minél nagyobb a gyarapodás, annál magasabb a kockázat is. Erre is rávilágít a fiatalok számára útmutatót adó K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedője.

Március elején fejeződött be a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedősorozat második fordulója, amelyben 1095 csapat mérte össze tudását. Innen régiónként és korcsoportonként a legjobb öt csapat kerül az áprilisi középdöntőbe, majd a legjobb csapatok a májusi döntőbe, amely egy személyes részvétellel megrendezett nagyszabású esemény lesz Budapesten. A győztes diákok, iskolájuk és felkészítőjük pedig értékes díjakat nyerhetnek, melyeknek összértéke 6,6 millió forint lesz.

A versenyhez készült oktatási anyag, valamint a versenyzők által megoldandó feladatok között kiemelt szerepet játszanak a megtakarítások. A diákok játékos formában kaphatnak információkat arról, hogyan lehet az inflációval felvenni a versenyt és a felnőtté válás után miként érdemes hosszú távon eredményesen takarékoskodni.

Fordult a kocka

A vetélkedő során nem véletlenül került a fókuszba ez a téma. Az elmúlt években ugyanis az alacsony kamatkörnyezet volt a jellemző, 2021 második felétől azonban felpörgött az infláció, ez pedig ráirányította a figyelmet a megtakarításokra.

„A 2022-es 14,5 százalékos éves átlagos infláció a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennyivel csökkent a vásárlóerő. Másképpen fogalmazva, 100 ezer forintnyi vásárlóerőből egy év alatt 85 500 forint lett” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája. A szakértő szerint a mostani inflációs környezet miatt fel kell hívni a fiatalok figyelmét is a befektetések fontosságára és a kockázatokra.

Mit jelent a kockázat?

„A legkönnyebben úgy lehet bemutatni egy befektetés kockázatát, hogy milyen mértékben változik az árfolyama akár pozitív, akár negatív irányban. A kockázatosabb befektetéseknél nagyobb az ingadozás, mint a biztonságosabbaknál” – mondta Bánhalmi Gábor.

Fontos, hogy a rizikósabb befektetéseknél hosszabb távra kell tervezni, ami többéves, akár 5-7 éves időszakot is jelenthet. Távlati megközelítésben ugyanis ezek a befektetések kiegyenlítik az esetleges árfolyamcsökkenéseket és összességében gyarapodik a megtakarított összeg. Ilyen kockázatosabb befektetéseknek számítanak a részvények és a részvényalapok, amik a nagyobb kockázatvállalásért cserébe rendszerint magasabb hozamot nyújtanak.

A befektetéseknél a portfólió összetétele kiemelten fontos tényező. A megfelelően összeállított befektetési mix jobb a hozamot képes biztosítani, azaz nagyobb valószínűséggel gyarapodik a megtakarítás, mintha csak 1-2 eszközbe helyezné el a pénzét a megtakarító.

Hogyan érdemes belevágni?

Adódik a kérdés, hogy befektetési szempontból mi az eltérés a kamat és a hozam között. „Erre a legegyszerűbb válasz, hogy a kamat egy fix dolog, leginkább bankbetéteknél. Ezzel szemben a hozam változó mértékű, függően a befektetési hangulattól” – tette hozzá Bánhalmi Gábor.

A szakértő szerint lényegében bármilyen alacsony összeggel érdemes megkezdeni a takarékoskodást. Akár befektetési alapokon keresztül. Ezekből óriási a választék és megfelelően színes kombinációt, azaz portfóliót lehet választani. „Ez azt jelenti, hogy érdemes kötvény-, részvény- és vegyes alapokat is felvenni a palettára. Ezt diverzifikációnak hívják, így mérsékelhető a kockázat, miközben megmarad a hozampotenciál.”

Egy fiatal akár 10-100 ezres összeggel elkezdheti a takarékoskodást. Figyelni kell a befektetést, de nem szabad megijedni attól, ha esetleg a portfólióban szereplő egy-egy részvény vagy alap időszakosan negatív tartományba kerül. A szakember elmondta azt is: "Itt jön képbe az, hogy hosszú távra kell tervezni, azaz 5-10 évre, ezalatt ugyanis jó eséllyel pozitív lesz a megtakarítás eredménye.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS