Gergely Péter: Lassabban nőhetnek idén a lakossági devizabetétek

2024. 01. 20., 14:10

Első ránézésre csak a lekötött forint betéteknél van gond a lakossági banki megtakarítások esetében, ám a hónapok óta tartósan 7000 milliárd forint körül mozgó forint folyószámla-állomány reálértéken 18 százalékos visszaesést jelent – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az infláció is segít abban, hogy ne mutasson katasztrofális képet a lakossági banki megtakarítások képe. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartások a 2022 novemberi 394 milliárd forinthoz képest tavaly novemberben alig 208 milliárd forint értékű új betétet helyeztek el a bankokban, ami kétéves mélypontot jelent. Így a hó végén már csak 734 milliárd forintot tartottak lekötött forint betétben pénzintézeteknél, ami negyedével kisebb összeg, mint a 2022. novemberi adat.

Ezzel szemben a lakossági forint folyószámlákon a hónap végén fellelhető összeg lényegében június óta közel állandó, 7000 milliárd forint körül mozog. Ez a szakértő szerint arra utal, hogy lakosság rendelkezésre álló pénzmennyisége növekedett. A KSH által jelzett reálbér-növekedés köszönhet vissza abban is, hogy bár forint folyószámlákon lévő hóvégi összegek továbbra is csökkenést mutatnak az egy évvel korábbi szinthez képest, ám ez az elmaradás hónapról-hónapra csökken: a november végi 7015 milliárd forint már csak 9 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi bázishoz képest.

A szakértő szerint miután a lakossági forint folyószámlákon lévő összeg 2022 novembertől kezdett el gyors mértékben apadni – onnantól mutatott éves szinten csökkenést a számlák  összege –  a következő hónapokban a hó végi állományadatok megközelíthetik, sőt, hamarosan meg is haladhatják a magas inflációs környezetben regisztrált adatokat. „Fontos látni, hogy a nettó növekedés sem jelent majd valódi vagyoni könnyebbséget, hiszen az elmúlt év során a pénzromlás miatt a forint sokat veszített vásárlóértékéből” – figyelmeztetett Gergely Péter.

Éves szinten 2023 júliusa óta a deviza folyószámlákon lévő megtakarítások összege is csökkenést mutat. Arra viszont tavaly novemberben volt először példa, hogy az állomány szűkülésének mértéke meghaladja a forint számlákon bekövetkezett változásokat. 

A lakosság folyószámla jellegű megtakarításainak átlagosan 22 százalékát nem forint számlákon tartják az ügyfelek. Ezzel szemben a lekötött betétek esetében tavaly nyár óta a 30 százalékot is meghaladja a deviza megtakarítások aránya.

Ráadásul a lekötött lakossági devizabetétek állománya 2022 májusa óta folyamatosan növekszik, a növekedés dinamikája 2023 januárja óta rendkívül felgyorsult. Így viszont a devizabetéteknél azzal kell számolni, hogy a lekötött devizabetétek esetében az idei statisztikák jóval visszafogottabb növekedést, esetleg visszaesést is mutathatnak.

A szakértő szerint ezt támasztja alá az a tény, hogy a november végi 317 milliárd forintos lakossági lekötött devizabetét-állomány már csak 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS