Gergely Péter: Lassabban nőhetnek idén a lakossági devizabetétek

2024. 01. 20., 14:10

Első ránézésre csak a lekötött forint betéteknél van gond a lakossági banki megtakarítások esetében, ám a hónapok óta tartósan 7000 milliárd forint körül mozgó forint folyószámla-állomány reálértéken 18 százalékos visszaesést jelent – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az infláció is segít abban, hogy ne mutasson katasztrofális képet a lakossági banki megtakarítások képe. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartások a 2022 novemberi 394 milliárd forinthoz képest tavaly novemberben alig 208 milliárd forint értékű új betétet helyeztek el a bankokban, ami kétéves mélypontot jelent. Így a hó végén már csak 734 milliárd forintot tartottak lekötött forint betétben pénzintézeteknél, ami negyedével kisebb összeg, mint a 2022. novemberi adat.

Ezzel szemben a lakossági forint folyószámlákon a hónap végén fellelhető összeg lényegében június óta közel állandó, 7000 milliárd forint körül mozog. Ez a szakértő szerint arra utal, hogy lakosság rendelkezésre álló pénzmennyisége növekedett. A KSH által jelzett reálbér-növekedés köszönhet vissza abban is, hogy bár forint folyószámlákon lévő hóvégi összegek továbbra is csökkenést mutatnak az egy évvel korábbi szinthez képest, ám ez az elmaradás hónapról-hónapra csökken: a november végi 7015 milliárd forint már csak 9 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi bázishoz képest.

A szakértő szerint miután a lakossági forint folyószámlákon lévő összeg 2022 novembertől kezdett el gyors mértékben apadni – onnantól mutatott éves szinten csökkenést a számlák  összege –  a következő hónapokban a hó végi állományadatok megközelíthetik, sőt, hamarosan meg is haladhatják a magas inflációs környezetben regisztrált adatokat. „Fontos látni, hogy a nettó növekedés sem jelent majd valódi vagyoni könnyebbséget, hiszen az elmúlt év során a pénzromlás miatt a forint sokat veszített vásárlóértékéből” – figyelmeztetett Gergely Péter.

Éves szinten 2023 júliusa óta a deviza folyószámlákon lévő megtakarítások összege is csökkenést mutat. Arra viszont tavaly novemberben volt először példa, hogy az állomány szűkülésének mértéke meghaladja a forint számlákon bekövetkezett változásokat. 

A lakosság folyószámla jellegű megtakarításainak átlagosan 22 százalékát nem forint számlákon tartják az ügyfelek. Ezzel szemben a lekötött betétek esetében tavaly nyár óta a 30 százalékot is meghaladja a deviza megtakarítások aránya.

Ráadásul a lekötött lakossági devizabetétek állománya 2022 májusa óta folyamatosan növekszik, a növekedés dinamikája 2023 januárja óta rendkívül felgyorsult. Így viszont a devizabetéteknél azzal kell számolni, hogy a lekötött devizabetétek esetében az idei statisztikák jóval visszafogottabb növekedést, esetleg visszaesést is mutathatnak.

A szakértő szerint ezt támasztja alá az a tény, hogy a november végi 317 milliárd forintos lakossági lekötött devizabetét-állomány már csak 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS