Emlékérmére kerül a kisföldalatti

2021. 04. 30., 19:45

A Magyar Nemzeti Bank a Millenniumi Földalatti Vasút, közismertebb nevén a kisföldalatti megnyitásának 125. évfordulója alkalmából 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2021. május 3-án. Az MNB emlékérme-kibocsátási programjában most először jelenik meg olyan érme, amely esetében a négyszögletes forma gépi patinázott kivitellel társul. A különleges emlékérmét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai közreműködésével Bitó Balázs iparművész tervezte.

1896. május 2-án Budapesten indult első útjára a millenniumi földalatti vasút, az európai kontinens első földalatti villamosa. A nagyszabású, országos, ezredévi kiállítás megnyitására készült földalatti vasúton Ferenc József uralkodó is utazott. Építésekor a korszak legmodernebb építési megoldásait alkalmazták, többek között az ipari szintű vasbeton technológiát. A vasúton automata mechanikus biztosítóberendezés akadályozta meg a kocsik egymásra futását. Az eredeti kocsik a világon egyedülálló módon – persze többszöri felújítással – 77 évig, a vonal 1973-as korszerűsítéséig közlekedtek. A népszerű nevén Kisföldalatti az Andrássy úttal együtt 2002 óta a világörökség részét képezi.

Az emlékérme előlapjának központi motívuma a Millenniumi Földalatti Vasút egyik megállójának metszetét ábrázolja egy XIX. századi rajz alapján. A megálló ábrázolása egyértelműen láttatja a kéregvasút jellegzetességét, a földfelszíntől való rövid távolságát. A megálló műszaki megjelenítését korabeli ruhákba öltözött alakok teszik élővé. Az előoldalon továbbá a törvényes fizetőeszközök kötelező éremképi elemei is megjelennek, jobbra igazítva, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, alatta egymás alatti két vízszintes sorban a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat. Az érme alján, bal oldalon a „BP.” verdejel látható.

Az emlékérme hátlapján központi motívumként a földalatti vasút (Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt., BFKVV-féle) faburkolatú motorkocsija látható oldalnézetből ábrázolva. Felette két vízszintes sorban a „MILLENNIUMI FÖLDALATTI” és a „VASÚT” felirat, alatta, bal oldalon a Kisföldalatti megnyitásának  „1896”-os évszáma, jobb oldalon a „2021”-es verési évszám olvasható. Bitó Balázs iparművész mesterjegye a kocsi oldalán felcsavarozott rézbetűként ábrázolva jelenik meg. Az emlékérme szélén a földalatti megállók nevét szegélyező Zsolnay-csempeminta ábrázolása látható.

A színesfém emlékérme 75 százalék réz és 25 százaléknikkel ötvözetéből készült, súlya 27 gramm, mérete 39,60 x 26,40 mm, széle sima. Az emlékérme korlátozott példányszámban jelenik meg, összesen 8000 darab készíthető patinázott – fémes hatású kivitelben.

Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a „Millenniumi Földalatti Vasút” emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében 2021. május 3-tól a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a webáruházában.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS