Állampapírokban már célegyenesben a kormány ötéves terve

2023. 04. 12., 11:38

Havonta 500 milliárd forint körüli friss megtakarítás áramlik az idén a háztartásoktól állampapírokba, ezzel nagyon közel került az állomány ahhoz a 11 ezer milliárdos értékhez, amelyet 2019-ben kitűzött a kormány – írja a Bank360.hu. A többi értékpapírt is veszik a kisbefektetők, akik meg akarják védeni a pénzüket a magas inflációtól.

Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái februárban. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint az év első két hónapjában csaknem 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítás került értékpapírokba, tarolt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), de a befektetési alapok, a banki kötvények és a részvények is népszerűek voltak.

A februári csaknem 485 milliárd forintnyi beáramlás után a hónap végén már 18 517,7 milliárd forint volt a kisbefektetők értékpapírszámláin, ez majdnem a másfészerese annak az összegnek, amit bankbetétben tartanak a háztartások, és persze történelmi rekord. Nem meglepő, hogy februárban is gigantikus összeg került értékpapírokba, hiszen megérkezett a lakossághoz a 13. havi nyugdíj, emellett a januári rekord magas inflációs adat is arra késztetett sokakat, hogy értékálló befektetést keressenek a megtakarításaiknak.

A második hónap egyik nagy nyertese a januárhoz hasonlóan a magyar állam volt. A januári 336,4 milliárd után újabb 207,8 milliárd forintnyi friss pénzből vásároltak a kisbefektetők állampapírokat. A négyötöde ennek az összegnek éven túli forint állampapírba került, vélhetően a legnagyobb arányban a PMÁP-ba. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) első negyedéves beszámolója alapján is ez a legkeresettebb lakossági papír, az első negyedévben csaknem ezer milliárd forinttal nőtt az állománya.

A siker küszöbén a kormány ötéves terve

A háztartásoknál a vásárlásoknak köszönhetően február végén az MNB adatai szerint árfolyamértéken számolva 10 685 milliárd forintnyi állampapír volt, az ÁKK március végi adatai alapján a lakosságnál már 10 778 milliárd forintnyi állampapír lehetett.

A Bank360.hu emlékeztet rá, hogy a 11 ezer milliárdos küszöb azért fontos, mert ezt a célt már négy évvel ezelőtt, 2019 áprilisában még a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) beharangozásakor bejelentette Varga Mihály pénzügyminiszter. Akkor 6 ezer milliárd forint körül volt a lakossági állampapír-állomány, és bár azóta sok minden történt a gazdaságban, covid-járvány, háború és évtizedek óta nem látott infláció, úgy tűnik, a kitűzött célt valóban sikerül az idén megvalósítani. Igaz, részben éppen a magas infláció hatásaként. Az ÁKK nemrég jelentette be, hogy már több mint 784 ezer embernek van Magyarországon állampapírja, és ebben nincsenek benne a babakötvénnyel rendelkező gyerekek.

Minden értékpapír jól ment

Nem csak az állam, a többi kibocsátó is sok pénzt vonzott a lakosságtól. A banki kötvények ismét reneszánszukat élik a 2008-2009-es válság után. Februárban 50 milliárd forintnyi friss lakossági pénzt vonzott ez a megtakarítási forma, így az állomány 246,2 milliárd forintra hízott, ami hétéves rekord.

A jelzáloglevelek és vállalati kötvények egyelőre nem mozgatják meg a kisbefektetőket, a befektetési alapok viszont annál kapósabbak. Februárban is csaknem 190 milliárd forintnyi friss megtakarítást költöttek befektetési jegyekre a háztartások, így az alapokban lévő lakossági vagyon már megközelítette a 6320 milliárd forintot, ami történelmi rekord.

A részvények árfolyama sokat ingadozott az elmúlt hetekben. Bár februárban még nem lehetett látni az amerikai bankcsődöket, és a Credit Suisse súlyos problémáit, a süllyedő árfolyamok láttán a magyar kisbefektetők már elkezdtek visszatérni részvénypiacra. Csaknem 23 milliárd forintért vettek magyar részvényeket, ezzel a náluk lévő állomány 1246 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Ennek az állománynak több mint a fele, 639 milliárd forintnyi értékpapír bankrészvény volt, döntő részben vélhetően az OTP papírjai.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-11-17 05:00:34
Budapest és a régió kiválóságait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest Megyei Szervezete november 12-én, a Corinthia szállodában ünnepelte. A hagyományokhoz híven a délután folyamán a Regionális Év Vállalkozója elismeréseket, este pedig egy nagyszabású gálaest keretében a Regionális Prima Díjakat adták át.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS