Havonta 500 milliárd forint körüli friss megtakarítás áramlik az idén a háztartásoktól állampapírokba, ezzel nagyon közel került az állomány ahhoz a 11 ezer milliárdos értékhez, amelyet 2019-ben kitűzött a kormány – írja a Bank360.hu. A többi értékpapírt is veszik a kisbefektetők, akik meg akarják védeni a pénzüket a magas inflációtól.
Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái februárban. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint az év első két hónapjában csaknem 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítás került értékpapírokba, tarolt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), de a befektetési alapok, a banki kötvények és a részvények is népszerűek voltak.
A februári csaknem 485 milliárd forintnyi beáramlás után a hónap végén már 18 517,7 milliárd forint volt a kisbefektetők értékpapírszámláin, ez majdnem a másfészerese annak az összegnek, amit bankbetétben tartanak a háztartások, és persze történelmi rekord. Nem meglepő, hogy februárban is gigantikus összeg került értékpapírokba, hiszen megérkezett a lakossághoz a 13. havi nyugdíj, emellett a januári rekord magas inflációs adat is arra késztetett sokakat, hogy értékálló befektetést keressenek a megtakarításaiknak.
A második hónap egyik nagy nyertese a januárhoz hasonlóan a magyar állam volt. A januári 336,4 milliárd után újabb 207,8 milliárd forintnyi friss pénzből vásároltak a kisbefektetők állampapírokat. A négyötöde ennek az összegnek éven túli forint állampapírba került, vélhetően a legnagyobb arányban a PMÁP-ba. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) első negyedéves beszámolója alapján is ez a legkeresettebb lakossági papír, az első negyedévben csaknem ezer milliárd forinttal nőtt az állománya.
A háztartásoknál a vásárlásoknak köszönhetően február végén az MNB adatai szerint árfolyamértéken számolva 10 685 milliárd forintnyi állampapír volt, az ÁKK március végi adatai alapján a lakosságnál már 10 778 milliárd forintnyi állampapír lehetett.
A Bank360.hu emlékeztet rá, hogy a 11 ezer milliárdos küszöb azért fontos, mert ezt a célt már négy évvel ezelőtt, 2019 áprilisában még a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) beharangozásakor bejelentette Varga Mihály pénzügyminiszter. Akkor 6 ezer milliárd forint körül volt a lakossági állampapír-állomány, és bár azóta sok minden történt a gazdaságban, covid-járvány, háború és évtizedek óta nem látott infláció, úgy tűnik, a kitűzött célt valóban sikerül az idén megvalósítani. Igaz, részben éppen a magas infláció hatásaként. Az ÁKK nemrég jelentette be, hogy már több mint 784 ezer embernek van Magyarországon állampapírja, és ebben nincsenek benne a babakötvénnyel rendelkező gyerekek.
Nem csak az állam, a többi kibocsátó is sok pénzt vonzott a lakosságtól. A banki kötvények ismét reneszánszukat élik a 2008-2009-es válság után. Februárban 50 milliárd forintnyi friss lakossági pénzt vonzott ez a megtakarítási forma, így az állomány 246,2 milliárd forintra hízott, ami hétéves rekord.
A jelzáloglevelek és vállalati kötvények egyelőre nem mozgatják meg a kisbefektetőket, a befektetési alapok viszont annál kapósabbak. Februárban is csaknem 190 milliárd forintnyi friss megtakarítást költöttek befektetési jegyekre a háztartások, így az alapokban lévő lakossági vagyon már megközelítette a 6320 milliárd forintot, ami történelmi rekord.
A részvények árfolyama sokat ingadozott az elmúlt hetekben. Bár februárban még nem lehetett látni az amerikai bankcsődöket, és a Credit Suisse súlyos problémáit, a süllyedő árfolyamok láttán a magyar kisbefektetők már elkezdtek visszatérni részvénypiacra. Csaknem 23 milliárd forintért vettek magyar részvényeket, ezzel a náluk lévő állomány 1246 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Ennek az állománynak több mint a fele, 639 milliárd forintnyi értékpapír bankrészvény volt, döntő részben vélhetően az OTP papírjai.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.