A Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjával kívánja elősegíteni a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentését, a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának bővítését, így a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel – közölte a jegybank az MTI-vel kedden.
Az MNB Zöld Programjában folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják a zöld beruházások finanszírozási feltételeit.
A törekvés fő eleme a zöld kötvények lehetnek, amelyek a külföldi, fejlett piacokon az elmúlt években látványos növekedést produkáltak. Kelet-Közép-Európában, és benne Magyarországon ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve még gyermekcipőben jár. Ilyen kivételnek nevezik a magyar zöld állampapír 2020. júniusi kibocsátását.
A magyarországi zöld kötvénykibocsátások beindulása hozzájárulhat az ország klíma-, fenntarthatósági és energiastratégiai céljainak finanszírozásához, és támogathatja az MNB által is szorgalmazott versenyképességi fordulatot.
A vállalati, banki, esetleg önkormányzati zöld kötvénykibocsátás azonban a jegybank és más szabályozók ösztönző, támogató lépései nélkül várhatóan nem tudna kellő mértékben elindulni. Így más külföldi országokhoz hasonlóan az MNB szükségesnek tart fejlesztő, előremozdító intézkedéseket bevezetni, amit rövid elemzésben mutat be.
Az elemzésben felidézik: a Magyar Állam 2020 júniusában bocsátott ki zöld állampapírt, ez elsősorban Magyarország Tiszta Fejlődési Stratégiájában meghatározott klíma- és környezeti célokhoz kötődő kormányzati beruházásokhoz gyűjtött dedikált forrást. Ezt leszámítva az elemzés készítésekor más zöld kötvény kibocsátás még nem valósult meg, noha a jegybank tudomása szerint több vállalat, illetve hitelintézet is vizsgálja a kibocsátás lehetőségét. Ezzel szemben a térségben (például Lengyelországban, Szlovéniában és a balti államokban) már sor került az úttörő, piacilag is sikeres kibocsátásokra, jelentős befektetői érdeklődést „generálva” – mutat rá az MNB.
A piac beindításához számos MNB-n kívüli kormányzati és piaci szereplő együttműködésére, összehangolt fellépésére van szükség. A jegybank hatáskörében álló lehetőségek közé sorolja a banki tőkekövetelményeken keresztüli ösztönzést: elviekben a zöld kötvényekre támogatás lenne nyújtható a tőkekövetelményben, azonban ennek kalibrációjához alapos kutatás szükséges. További, jegybanki hatáskörben álló lehetőség, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. decemberi döntésének megfelelően az MNB 2020-ban megvizsgálja: a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban (JMM) indokolt lehet-e kedvezményt biztosítani a zöld jelzáloglevelekre.
A jegybank hatáskörén kívüli lehetőség mind kibocsátói, mind befektetői oldalon az adókedvezmények, fiskális ösztönzők biztosítása, ahogy kormányzati kompetencia az önkormányzati kötvénykibocsátásra vonatkozó szabályok felülvizsgálata is.
A zöld kötvénypiac fejlesztése fontos téma lesz Magyarország Fenntartható Tőkepiaci Stratégiájának megtervezésében, valamint az MNB október 12-i Nemzetközi Zöld Pénzügyi Konferenciáján, ahol többek közt a Climate Bonds Initiative vezérigazgatója is előad. (MTI)
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.