6200 milliárd forint fölé nőhet a privátbanki ügyfelek kezelt vagyona

2020. 06. 23., 18:15

Alapjaiban forgatta fel a koronavírus a privátbanki szektor szereplőinek életét is, ennek ellenére a Blochamps Capital Kft. legfrissebb elemzése szerint idén Magyarországon 8–10 százalékkal, 6200 milliárd forint fölé nőhet majd a kezelt privátbanki vagyon összege. A világjárvány katalizálta a digitális megoldások használatát, és elgondolkodásra késztette a tehetőseket az utódlás kérdésével kapcsolatban is.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére a nemzetközi adatokat jelentősen meghaladó mértékben, 8–10 százalékkal nőhet idén a privátbanki kezelt vagyon összege Magyarországon. Miközben a hazai középosztály vagyoni ereje csökken, a felső középosztály és elmúlt években kialakult új gazdasági elit nagyjából 50 ezer főre tehető csoportja folyamatosan gyarapodik. A privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon a tavalyi 5720 milliárd forintról várhatóan 6200 milliárd forint fölé nő – derül ki a Blochamps Capital Kft. legfrissebb elemzéséből. A pénzügyi tanácsadó cég 2002 óta készít elemzéseket és 2004 óta képez adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva.

„A privátbanki ügyfelek száma nem emelkedik érdemben a tavalyi 44 500-ról, legfeljebb néhány száz új belépő jelentkezhet ügyféloldalon. Más rendkívül fontos változásokat azonban hozott a világjárvány” – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.

„A koronavírus nagyon rövid idő alatt két fontos problémára is ráirányította a figyelmet. Az egyik az utódlás kérdése, azaz a succession planning, a másik pedig a digitális fejlesztések jelentősége, és a döntően az idős generációhoz tartozó hazai ügyfelek eligazodási képessége az online térben” – teszi hozzá a szakember. A magyarországi privátbanki ügyfelek 69 százaléka 50 év feletti, és a számlák harmada felett 65 évnél idősebb ügyfelek diszponálnak. Különösen magas az átlagéletkor a 10 millió eurónál nagyobb vagyont birtoklók körében. Míg Európában 1988-ban még 30 év volt a társadalom átlagéletkora, mára ez 42 évre nőtt. Ahogy számos nyugati országban, úgy itthon is szembe kell néznie a vagyonosoknak és a privátbanki szolgáltatóknak azzal, hogy időben gondoskodniuk kell az örökösök kijelöléséről.

Nemzetközi kitekintés

Mindazonáltal a Blochamps Capital elemzéséből kiderül az is, hogy messze nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Japánban például a lakosság harmada 65 év feletti, a szigetországot Finnország és Olaszország kíséri az elöregedettségi toplista élén. A világ legmagasabb lakossági átlagéletkorát Monacó tudhatja magáénak 53 évvel, a leggyorsabb ütemben pedig Görögország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország és Dél-Korea népessége öregszik.

2060-ra globálisan kétszer annyi idős ember jut majd 100 munkaképes korúra, mint most, azaz a nyugdíjrendszerek reformja és a megtakarítások növelése elkerülhetetlen mind a vagyonos, mind a közép- és az alsó társadalmi osztályok tagjai számára.

Kikényszerített digitális forradalom

Ami a digitális platformok használatát illeti, a COVID-19 ezt a területet is sokkhatásként érte – állapítja meg a Blochamps Capital elemzése. Míg a privátbanki szolgáltatóknak erőltetett menetben kellett fejleszteniük és szinte azonnal élesben kipróbálni a különböző online alkalmazásokat, az ügyfeleknek el kellett fogadniuk, hogy nincs más lehetőségük, mint az internet segítségével intézni pénzügyeiket.

„Gyakorlati oldalát tekintve a koronavírus végső soron jót tett a szektornak, hiszen a szolgáltatóknak azonnal reagálniuk kellett – és döntő többségük sikeresen meg is oldotta ezt –, az ügyfelek pedig gyorsan elsajátítottak olyan rutinokat, gyakorlatokat, amelyekre korábban automatikusan nemet mondtak” – véli Karagich István. Szerinte ennek azért is van különösen nagy jelentősége, mert az idősebb generáció tagjai mindeddig alapvetően a személyes kapcsolattartásban és ügyintézésben bíztak, most viszont számukra is egyértelműen kiderült: bizonyos egyszerűbb tranzakciók esetében az internet használata is abszolút biztonságos és praktikus út.

A járvány végérvényesen megváltoztatja a nemzetközi vagyonkezelői modellt. 2020-tól megkerülhetetlen része lesz a privátbanki szolgáltatásoknak az utódlásra való fókuszálás, a Big Data felhasználása, a hibrid, azaz a személyes és a digitális megoldásokat ötvöző tanácsadás, ahogy a digitalizált adatkezelés és adathitelesítés is - prognosztizálja összegzésében a Blochamps Capital Kft. elemzése.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS