6200 milliárd forint fölé nőhet a privátbanki ügyfelek kezelt vagyona

2020. 06. 23., 18:15

Alapjaiban forgatta fel a koronavírus a privátbanki szektor szereplőinek életét is, ennek ellenére a Blochamps Capital Kft. legfrissebb elemzése szerint idén Magyarországon 8–10 százalékkal, 6200 milliárd forint fölé nőhet majd a kezelt privátbanki vagyon összege. A világjárvány katalizálta a digitális megoldások használatát, és elgondolkodásra késztette a tehetőseket az utódlás kérdésével kapcsolatban is.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére a nemzetközi adatokat jelentősen meghaladó mértékben, 8–10 százalékkal nőhet idén a privátbanki kezelt vagyon összege Magyarországon. Miközben a hazai középosztály vagyoni ereje csökken, a felső középosztály és elmúlt években kialakult új gazdasági elit nagyjából 50 ezer főre tehető csoportja folyamatosan gyarapodik. A privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon a tavalyi 5720 milliárd forintról várhatóan 6200 milliárd forint fölé nő – derül ki a Blochamps Capital Kft. legfrissebb elemzéséből. A pénzügyi tanácsadó cég 2002 óta készít elemzéseket és 2004 óta képez adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva.

„A privátbanki ügyfelek száma nem emelkedik érdemben a tavalyi 44 500-ról, legfeljebb néhány száz új belépő jelentkezhet ügyféloldalon. Más rendkívül fontos változásokat azonban hozott a világjárvány” – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.

„A koronavírus nagyon rövid idő alatt két fontos problémára is ráirányította a figyelmet. Az egyik az utódlás kérdése, azaz a succession planning, a másik pedig a digitális fejlesztések jelentősége, és a döntően az idős generációhoz tartozó hazai ügyfelek eligazodási képessége az online térben” – teszi hozzá a szakember. A magyarországi privátbanki ügyfelek 69 százaléka 50 év feletti, és a számlák harmada felett 65 évnél idősebb ügyfelek diszponálnak. Különösen magas az átlagéletkor a 10 millió eurónál nagyobb vagyont birtoklók körében. Míg Európában 1988-ban még 30 év volt a társadalom átlagéletkora, mára ez 42 évre nőtt. Ahogy számos nyugati országban, úgy itthon is szembe kell néznie a vagyonosoknak és a privátbanki szolgáltatóknak azzal, hogy időben gondoskodniuk kell az örökösök kijelöléséről.

Nemzetközi kitekintés

Mindazonáltal a Blochamps Capital elemzéséből kiderül az is, hogy messze nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Japánban például a lakosság harmada 65 év feletti, a szigetországot Finnország és Olaszország kíséri az elöregedettségi toplista élén. A világ legmagasabb lakossági átlagéletkorát Monacó tudhatja magáénak 53 évvel, a leggyorsabb ütemben pedig Görögország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország és Dél-Korea népessége öregszik.

2060-ra globálisan kétszer annyi idős ember jut majd 100 munkaképes korúra, mint most, azaz a nyugdíjrendszerek reformja és a megtakarítások növelése elkerülhetetlen mind a vagyonos, mind a közép- és az alsó társadalmi osztályok tagjai számára.

Kikényszerített digitális forradalom

Ami a digitális platformok használatát illeti, a COVID-19 ezt a területet is sokkhatásként érte – állapítja meg a Blochamps Capital elemzése. Míg a privátbanki szolgáltatóknak erőltetett menetben kellett fejleszteniük és szinte azonnal élesben kipróbálni a különböző online alkalmazásokat, az ügyfeleknek el kellett fogadniuk, hogy nincs más lehetőségük, mint az internet segítségével intézni pénzügyeiket.

„Gyakorlati oldalát tekintve a koronavírus végső soron jót tett a szektornak, hiszen a szolgáltatóknak azonnal reagálniuk kellett – és döntő többségük sikeresen meg is oldotta ezt –, az ügyfelek pedig gyorsan elsajátítottak olyan rutinokat, gyakorlatokat, amelyekre korábban automatikusan nemet mondtak” – véli Karagich István. Szerinte ennek azért is van különösen nagy jelentősége, mert az idősebb generáció tagjai mindeddig alapvetően a személyes kapcsolattartásban és ügyintézésben bíztak, most viszont számukra is egyértelműen kiderült: bizonyos egyszerűbb tranzakciók esetében az internet használata is abszolút biztonságos és praktikus út.

A járvány végérvényesen megváltoztatja a nemzetközi vagyonkezelői modellt. 2020-tól megkerülhetetlen része lesz a privátbanki szolgáltatásoknak az utódlásra való fókuszálás, a Big Data felhasználása, a hibrid, azaz a személyes és a digitális megoldásokat ötvöző tanácsadás, ahogy a digitalizált adatkezelés és adathitelesítés is - prognosztizálja összegzésében a Blochamps Capital Kft. elemzése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS