A magyarok bankbetétjeinek a nyolcada már külföldön van. A hazai befektetők 2011-ben kezdték gyors ütemben kivinni a pénzüket az országból, de a folyamat 2022-ben pörgött fel igazán. 2023 végén már csaknem 1700 milliárd forintnyi összeget tartottak külföldi bankbetétekben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Történelmi csúcson volt 2023 végén a magyarok külföldi bankokban lévő betétállománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai alapján 1676,6 milliárd forinton tetőzött az érték, ami a teljes lakosság bankoknál és az államkincstárnál lévő betétállományának csaknem 12 százaléka. Miközben a hazai bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások állománya a kiugró infláció, a magas állampapírhozamok és a szerény banki kamatok miatt csökkent tavaly, a külföldi betéteké ekkor is gyarapodott. Hiába rukkolt elő néhány hazai bank is kedvező betétajánlattal, sokan inkább külföldön kötötték le a pénzüket ilyen formában.
A külföldi bankokban tartott betétek állománya a rendszerváltás idején még alig haladta meg a 10 milliárd forintot, ez akkoriban a háztartások betétállományának valamivel több mint a 3 százaléka volt. A rendszerváltást követően a lakosság elkezdett jobban bízni a hazai bankrendszerben, és bár a külföldi betétek állománya nem csökkent, de az arányuk a betéteken belül visszaesett 2 százalék alá. Ez az időszak nagyjából 2001-ig tartott, a forint konvertibilissé válása, vagyis korlátozás nélküli átválthatósága után egyre többen kezdték kivinni az országból a bankbetétjeiket, de számottevő állományt még sokáig nem halmoztak fel külföldön.
A bankbetétek egynyolcada külföldön van már
A betétek tömeges külföldre menekítése 2010-2011 környékén kezdődött, amikor a lakosságot több esemény is megrázta. Ezek közül az egyik a magánnyugdíjpénztárak államosítása lehetett, a másik a 2011 végén kitört bankpánik. Akkor néhány hónap alatt több mint 100 milliárd forintot menekítettek ki a magyar háztartások az országból külföldi bankbetétekbe. 2010 óta összesen több mint 1000 milliárd forint ment ki külföldi betétekbe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
2011 végére a betétállomány több mint 5 százaléka volt már külföldön, egy évvel később már a 6,26 százaléka, 2013 végén már 7 százalék fölött volt ez az arány. 2015-re már a betétek 8 százaléka volt külföldi bankokban, majd a növekedés lelassult egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig. A konfliktustól és a forint árfolyamának összeomlásától megrémült befektetők ekkor több mint 360 milliárd forintot vittek külföldi bankokba három negyedév alatt. Ezt a pénzt azóta sem hozták vissza, sőt növelték az állományaikat, így 2023 őszére a bankbetéteken belül a külföldi betétek állománya 12 százalék fölé kúszott.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.