1700 milliárdot vittek külföldi bankokba a magyarok

2024. 04. 03., 09:10

A magyarok bankbetétjeinek a nyolcada már külföldön van. A hazai befektetők 2011-ben kezdték gyors ütemben kivinni a pénzüket az országból, de a folyamat 2022-ben pörgött fel igazán. 2023 végén már csaknem 1700 milliárd forintnyi összeget tartottak külföldi bankbetétekben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Történelmi csúcson volt 2023 végén a magyarok külföldi bankokban lévő betétállománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai alapján 1676,6 milliárd forinton tetőzött az érték, ami a teljes lakosság bankoknál és az államkincstárnál lévő betétállományának csaknem 12 százaléka. Miközben a hazai bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások állománya a kiugró infláció, a magas állampapírhozamok és a szerény banki kamatok miatt csökkent tavaly, a külföldi betéteké ekkor is gyarapodott. Hiába rukkolt elő néhány hazai bank is kedvező betétajánlattal, sokan inkább külföldön kötötték le a pénzüket ilyen formában.


A külföldi bankokban tartott betétek állománya a rendszerváltás idején még alig haladta meg a 10 milliárd forintot, ez akkoriban a háztartások betétállományának valamivel több mint a 3 százaléka volt. A rendszerváltást követően a lakosság elkezdett jobban bízni a hazai bankrendszerben, és bár a külföldi betétek állománya nem csökkent, de az arányuk a betéteken belül visszaesett 2 százalék alá. Ez az időszak nagyjából 2001-ig tartott, a forint konvertibilissé válása, vagyis korlátozás nélküli átválthatósága után egyre többen kezdték kivinni az országból a bankbetétjeiket, de számottevő állományt még sokáig nem halmoztak fel külföldön.

A bankbetétek egynyolcada külföldön van már

A betétek tömeges külföldre menekítése 2010-2011 környékén kezdődött, amikor a lakosságot több esemény is megrázta. Ezek közül az egyik a magánnyugdíjpénztárak államosítása lehetett, a másik a 2011 végén kitört bankpánik. Akkor néhány hónap alatt több mint 100 milliárd forintot menekítettek ki a magyar háztartások az országból külföldi bankbetétekbe. 2010 óta összesen több mint 1000 milliárd forint ment ki külföldi betétekbe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

2011 végére a betétállomány több mint 5 százaléka volt már külföldön, egy évvel később már a 6,26 százaléka, 2013 végén már 7 százalék fölött volt ez az arány. 2015-re már a betétek 8 százaléka volt külföldi bankokban, majd a növekedés lelassult egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig. A konfliktustól és a forint árfolyamának összeomlásától megrémült befektetők ekkor több mint 360 milliárd forintot vittek külföldi bankokba három negyedév alatt. Ezt a pénzt azóta sem hozták vissza, sőt növelték az állományaikat, így 2023 őszére a bankbetéteken belül a külföldi betétek állománya 12 százalék fölé kúszott.


Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.