1700 milliárdot vittek külföldi bankokba a magyarok

2024. 04. 03., 09:10

A magyarok bankbetétjeinek a nyolcada már külföldön van. A hazai befektetők 2011-ben kezdték gyors ütemben kivinni a pénzüket az országból, de a folyamat 2022-ben pörgött fel igazán. 2023 végén már csaknem 1700 milliárd forintnyi összeget tartottak külföldi bankbetétekben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Történelmi csúcson volt 2023 végén a magyarok külföldi bankokban lévő betétállománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai alapján 1676,6 milliárd forinton tetőzött az érték, ami a teljes lakosság bankoknál és az államkincstárnál lévő betétállományának csaknem 12 százaléka. Miközben a hazai bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások állománya a kiugró infláció, a magas állampapírhozamok és a szerény banki kamatok miatt csökkent tavaly, a külföldi betéteké ekkor is gyarapodott. Hiába rukkolt elő néhány hazai bank is kedvező betétajánlattal, sokan inkább külföldön kötötték le a pénzüket ilyen formában.


A külföldi bankokban tartott betétek állománya a rendszerváltás idején még alig haladta meg a 10 milliárd forintot, ez akkoriban a háztartások betétállományának valamivel több mint a 3 százaléka volt. A rendszerváltást követően a lakosság elkezdett jobban bízni a hazai bankrendszerben, és bár a külföldi betétek állománya nem csökkent, de az arányuk a betéteken belül visszaesett 2 százalék alá. Ez az időszak nagyjából 2001-ig tartott, a forint konvertibilissé válása, vagyis korlátozás nélküli átválthatósága után egyre többen kezdték kivinni az országból a bankbetétjeiket, de számottevő állományt még sokáig nem halmoztak fel külföldön.

A bankbetétek egynyolcada külföldön van már

A betétek tömeges külföldre menekítése 2010-2011 környékén kezdődött, amikor a lakosságot több esemény is megrázta. Ezek közül az egyik a magánnyugdíjpénztárak államosítása lehetett, a másik a 2011 végén kitört bankpánik. Akkor néhány hónap alatt több mint 100 milliárd forintot menekítettek ki a magyar háztartások az országból külföldi bankbetétekbe. 2010 óta összesen több mint 1000 milliárd forint ment ki külföldi betétekbe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

2011 végére a betétállomány több mint 5 százaléka volt már külföldön, egy évvel később már a 6,26 százaléka, 2013 végén már 7 százalék fölött volt ez az arány. 2015-re már a betétek 8 százaléka volt külföldi bankokban, majd a növekedés lelassult egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig. A konfliktustól és a forint árfolyamának összeomlásától megrémült befektetők ekkor több mint 360 milliárd forintot vittek külföldi bankokba három negyedév alatt. Ezt a pénzt azóta sem hozták vissza, sőt növelték az állományaikat, így 2023 őszére a bankbetéteken belül a külföldi betétek állománya 12 százalék fölé kúszott.


A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS