Uniós források: 2021–2027-es fejlesztési időszakban 17 600 milliárd forinttal lehet számolni

2021. 04. 15., 16:00

Önmagában az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre, mert azt a gazdaságpolitika határozza meg, de az új költségvetési ciklus összegei érdemben növelik a magyar GDP-t – mondta az államháztartásért felelős államtitkár egy online szakmai konferencián.

Banai Péter Benő (képünkön) a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság közös konferenciáján rámutatott: jelentős források állnak az ország rendelkezésére. A 2021–2027-es fejlesztési időszakban, mintegy 49 milliárd euróval (17 600 milliárd forint) lehet számolni. Ebben az új ciklus keretösszege mellett az előző ciklus maradványösszege is benne van.

Ezek a források a gazdasági növekedéshez érdemben, a GDP több százalékpontját elérő mértékben járulhatnak hozzá. Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet közel a GDP 3 százaléka volt Magyarországon 2014-2020 között.

Természetesnek nevezte, hogy a források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban hangsúlyozta, hogy sok múlik a felhasználás hatékonyságán. Példaként a déli országokat említette, amelyek több évtizedes uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaestek, a „nettó kedvezményezett” pozíciójuk ellenére, különösen a munkanélküliségi mutatókban. Eközben a kelet-közép-európai országok csökkentették a lemaradásukat az uniós átlagtól.

Alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza a tartós felzárkózást. A többéves bérmegállapodás 2016-ban, az első évben a szocho kulcsának jelentős csökkenése, a minimálbér-garantált bérminimum szintjének jelentős növelése mellett mintegy 1 százalékponttal növelte a GDP-t. Úgy, hogy emellett az államháztartás stabilitását is megmaradt – mondta az államtitkár, hozzátéve: ez tipikusan az a gazdaságpolitikai lépés, ami nem került semmibe az államháztartásnak, mégis jelentősen megemelte a növekedési szintet. Ezek azok a lépések, amelyeket az uniós modellszámítások nem tudnak figyelembe venni. Szerinte Magyarországnak, ahogy minden uniós országnak figyelnie kell arra, hogy a gazdaságpolitikáját más országokkal is összehangolja, unión belül is, ahogy az unión kívüli országokkal is.

Banai Péter Benő arról is beszélt, hogy az uniós források felhasználásának ára van: a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források felhasználása az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt. Ismertetése szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent.

Rámutatott: az uniós források megelőlegezése miatt a kormányzati kifizetés és a későbbi bizottsági átutalások között a GDP több mint 2 százalékát kitevő, ezermilliárdos különbség van. Így az államadósság-ráta átmenetileg jelentősen magasabb lehet az uniós források felhasználásával, mint akkor, ha a kormány a kedvezményezettek felé csak annyit fizetne ki, mint amennyi az uniós átutalás.

Látni kell, hogy a felzárkózás nem csak a kedvezményezett országnak kedvező, mivel az átlagon felüli növekedés átlagon felül növeli az ország befizetéseit. Közlése szerint 2021–2027 között a magyar hozzájárulás éves átlagos szinten közel 190 milliárd forintos többletbefizetést jelent, ami a hétéves ciklusban 53 százalékos növekedés a 2014–2020-as befizetésekhez képest. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-21 17:10:00
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS