Soha nem kínálták a fejlesztők ennyiért a megyei jogú városokban az új építésű lakások négyzetméterét, mint most, Sopron már majdnem utolérte a fővárosi árszintet; ugyanakkor az áremelkedés üteme mindenhol jelentősen lassult, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb piaci körképéből.
„Az új építésű lakások kínálati négyzetméterára 975 ezer forint a második negyedévben, ami 19 százalékkal magasabb az előző év ugyanezen időszakában mért árnál. A fejlesztők még sosem kínálták ilyen drágán az új lakások négyzetméterét a megyei jogú városokban” – összegezte Soóki-Tóth Gábor a vidéki ingatlanpiac legfrissebb adatait. Az Otthon Centrum elemzési vezetője ugyanakkor megjegyezte: a drágulás nagyobb része a tavalyi évhez köthető, az áremelkedés üteme mára jelentősen lassult: az idei első negyedévhez képest mindössze 2,9 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméterár. Utoljára két évvel ezelőtt fordult elő, hogy a negyedéves árváltozás ennél kisebb volumenű volt.
Továbbra is Sopron a legdrágább vidéki város, a négyzetméterenkénti 1,36 millió forintos átlagérték a fővárosihoz közelít, amivel tovább növelte árelőnyét Debrecennel szemben, ahol 1,11 millió forint az átlag. Az egymilliós lélektani határt még Veszprém (1,04) és Szeged (1,02) lépte át az új építésű lakások piacán.
A szakember arról is beszámolt, hogy a kínálati négyzetméterár vidéken szintet lépett, mivel már az összes városban meghaladta a fél millió forintot. A legolcsóbb Békéscsabán is 605 ezer forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét, míg Hódmezővásárhelyen 700 ezer forint az átlag. A legtöbb városban 750-950 ezer forint között ingadozik a négyzetméterár.
A II. negyedéves összegzésből kitűnik, hogy a 25 megyei jogú városban összesen 263 projektben 6200 lakás épül, a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 975 ezer forint. Az ebben a negyedévben elindított új projektek száma 31. Ezek a számok nagyjából megfelelnek az egy évvel ezelőtti (2022. második negyedév) állapotoknak, a projektek száma 1,9 százalékkal nőtt, az épülő lakások darabszáma ellenben 2,8 százalékkal csökkent, míg az elindított projektek száma 10 százalékkal emelkedett.
A legtöbb projekt továbbra is Debrecenben épül (47), amelyet Szeged (31), majd Pécs (24) követ. Utánuk a 100 ezer főnél népesebb városok sorában Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár a sorrend, közülük csak Miskolc lóg ki, mindössze 6 projekttel.
A kisebb városokban – Hódmezővásárhelyen és Szekszárdon – lényegében megállt a lakóparkok, társasházak építése, egy-egy projekt kivitelezése van folyamatban, míg Esztergomban, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakóprojekt.
Az épülő lakások számában Szeged áll a dobogó legfelső fokán 939 lakással, míg Debrecen a második 754-gyel. A harmadik helyre egy több száz lakásos beruházás révén Nyíregyháza jött fel, 650 új építésű lakással.
Említést érdemlő, hogy a negyedévben elindított 31 projekt 577 lakása közül 27 projekt 494 lakásának az értékesítését kezdték el a fejlesztők, a többi projekt tervként szerepel, illetve már elkezdődött az engedélyezési eljárás. A második negyedévben a legtöbb új beruházás – 6 projektben több mint 200 lakással – Győrben indult el.
Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies közös jelentése alapján.
A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén Jákli Gergely elnök-vezérigazgató beszélt a paksi beruházás aktualitásairól.