Új építésű lakások: továbbra is Sopron a legdrágább vidéki város

2023. 07. 07., 12:11

Soha nem kínálták a fejlesztők ennyiért a megyei jogú városokban az új építésű lakások négyzetméterét, mint most, Sopron már majdnem utolérte a fővárosi árszintet; ugyanakkor az áremelkedés üteme mindenhol jelentősen lassult, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb piaci körképéből.

„Az új építésű lakások kínálati négyzetméterára 975 ezer forint a második negyedévben, ami 19 százalékkal magasabb az előző év ugyanezen időszakában mért árnál. A fejlesztők még sosem kínálták ilyen drágán az új lakások négyzetméterét a megyei jogú városokban” – összegezte Soóki-Tóth Gábor a vidéki ingatlanpiac legfrissebb adatait. Az Otthon Centrum elemzési vezetője ugyanakkor megjegyezte: a drágulás nagyobb része a tavalyi évhez köthető, az áremelkedés üteme mára jelentősen lassult: az idei első negyedévhez képest mindössze 2,9 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméterár. Utoljára két évvel ezelőtt fordult elő, hogy a negyedéves árváltozás ennél kisebb volumenű volt.

Továbbra is Sopron a legdrágább vidéki város, a négyzetméterenkénti 1,36 millió forintos átlagérték a fővárosihoz közelít, amivel tovább növelte árelőnyét Debrecennel szemben, ahol 1,11 millió forint az átlag. Az egymilliós lélektani határt még Veszprém (1,04) és Szeged (1,02) lépte át az új építésű lakások piacán.

A szakember arról is beszámolt, hogy a kínálati négyzetméterár vidéken szintet lépett, mivel már az összes városban meghaladta a fél millió forintot. A legolcsóbb Békéscsabán is 605 ezer forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét, míg Hódmezővásárhelyen 700 ezer forint az átlag. A legtöbb városban 750-950 ezer forint között ingadozik a négyzetméterár.

A II. negyedéves összegzésből kitűnik, hogy a 25 megyei jogú városban összesen 263 projektben 6200 lakás épül, a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 975 ezer forint. Az ebben a negyedévben elindított új projektek száma 31. Ezek a számok nagyjából megfelelnek az egy évvel ezelőtti (2022. második negyedév) állapotoknak, a projektek száma 1,9 százalékkal nőtt, az épülő lakások darabszáma ellenben 2,8 százalékkal csökkent, míg az elindított projektek száma 10 százalékkal emelkedett.

A legtöbb projekt továbbra is Debrecenben épül (47), amelyet Szeged (31), majd Pécs (24) követ. Utánuk a 100 ezer főnél népesebb városok sorában Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár a sorrend, közülük csak Miskolc lóg ki, mindössze 6 projekttel.

A kisebb városokban – Hódmezővásárhelyen és Szekszárdon – lényegében megállt a lakóparkok, társasházak építése, egy-egy projekt kivitelezése van folyamatban, míg Esztergomban, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakóprojekt.

Az épülő lakások számában Szeged áll a dobogó legfelső fokán 939 lakással, míg Debrecen a második 754-gyel. A harmadik helyre egy több száz lakásos beruházás révén Nyíregyháza jött fel, 650 új építésű lakással.

Említést érdemlő, hogy a negyedévben elindított 31 projekt 577 lakása közül 27 projekt 494 lakásának az értékesítését kezdték el a fejlesztők, a többi projekt tervként szerepel, illetve már elkezdődött az engedélyezési eljárás. A második negyedévben a legtöbb új beruházás – 6 projektben több mint 200 lakással – Győrben indult el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024. 11. 04., 20:04
Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS