Üdülőkörzetek: a legdrágábban Balatonlellén, a legolcsóbban a Tisza-tó mellett lehetett tavaly ingatlant vásárolni

2020. 07. 10., 14:45

Többszörösére nőttek a különbségek az üdülőkörzetek ingatlanáraiban 2009 és 2019 közt a Takarék Index elemzése szerint.

Tavaly lassult a lakó- és üdülőingatlanok drágulása a kiemelt üdülőkörzetekben. A legnagyobb, 23 százalékos áremelkedés a Tisza-tó környékén volt, amit 20 százalékkal a Velencei-tó-Vértes üdülőkörzet követett. A legkevésbé, tíz százalék körüli mértékben Sopron-Kőszeghegyalja környékén, valamint a Mecsekben és Villányban változtak az árak.

A Takarék Index elemzői a korábbi évektől eltérően az idén együtt vizsgálták az üdülőkörzetekben a lakóingatlanok és az üdülők árát. Összesítésük szerint az üdülőövezetek közül továbbra is a főváros a legdrágább, ahol átlagosan több mint 600 ezer forintot kellett fizetni tavaly négyzetméterenként. A második a Balaton és környéke több mint 400 ezer forintos átlagárral, melyet a Dunakanyar, illetve Sopron-Kőszeghegyalja környéke követett. A jelentős drágulás ellenére továbbra is a Tisza-tó számított a legolcsóbbnak, ahol mintegy 100 ezer forintos átlagáron lehetett ingatlanhoz jutni.

Az elmúlt tíz évben a budapesti üdülőövezetben emelkedtek a leginkább, több mint kétszeresére az ingatlanárak, ettől kissé marad csak el Sopron-Kőszeghegyalja környéke, a Balatonnál pedig 80 százalékos növekedést mértek. A Tisza-tó környékén tíz éves időszakban azonban csak 9 százalékos az emelkedés.

Az elemzés szerint tavaly a Balatonnál a siófoki járás parti része számított a legdrágábbnak, ezt a balatonfüredi és a fonyódi parti részek követték, 510–560 ezer forintos tipikus négyzetméterárakkal.     A Balatonnál tízéves összehasonlításban a fonyódi ingatlanok drágultak a legnagyobb mértékben, háromszorosára, de Balatonfüreden és környékén is 179 százalékos volt az árnövekedés. A marcali járásban viszont az elmúlt tíz évben csak negyedével nőttek az árak.

Az üdülőkörzetekben a legdrágábban Balatonlellén, Siófokon, Zamárdiban, Alsóörsön, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, míg a legolcsóbban a Tisza-tó mellett lehetett tavaly ingatlant vásárolni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS