2017-ben folytatódott a termőföldár-növekedés, az árak átlagosan 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A KSH „Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak, 2017” című kiadványának fő megállapításai:
A termőföldforgalom alakulása
2017-ben a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,2 százalékát, összesen 73 ezer hektár termőföldet értékesítettek, harmadát a 2016. évinek. Az értékesítés volumene a 2015. évi szintnek felelt meg, viszont a magas áraknak köszönhetően a 2017-ben keletkezett forgalmi érték 38 százalékkal meghaladta a két évvel korábbit.
Az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése (72 százalék) csökkent az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és gyümölcsös (4 százalék) javára.
Termőföldárak művelési áganként
2017-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 10, majd 22 százalékos növekedése után – átlagosan 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, ezen belül a szántó ára 3,7 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,4 millió forint volt. A többi művelési ág esetében a drágulás nagyobb mértékű volt: a szőlő ára 16, a gyümölcsösé és az erdőé 12–12, a gyepé 9,7 százalékkal lett magasabb.
Területi jellemzők
A termőföldpiac területi jellemzői 2017-ben az értékesítés volumene minden megyében számottevően csökkent az előző évihez viszonyítva. A legtöbb termőföldet BácsKiskun megyében értékesítették, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg és HajdúBihar megye követte (8400, 7900 és 5800 hektár). Az értékesítés volumenének a termőterülethez viszonyított aránya egyik megyében sem tért el jelentősen az országos átlagtól (1,2 százalék): 0,5 és 2,2 százalék között szóródott.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlásában minden megyében a szántó volt a meghatározó, amiből az összes termőföldhöz hasonlóan Bács-Kiskun megyében értékesítették a legtöbbet (5500 hektárt). Az értékesített területből a szántó mellett jelentős volt az erdő és a gyep művelési ágak részesedése, előbbiből SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (2000 hektár), utóbbiból Bács-Kiskun megyében (1200 hektár) adták el a legtöbbet. A legtöbb szőlő és gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
2017-ben a szántó átlagára Közép-Dunántúlon stagnált, Pest régióban 1,8, Nyugat-Dunántúlon 13 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. Ezzel szemben Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és DélAlföldön tovább folytatódott az áremelkedés: sorrendben 8,6, 6,6, 6,9 és 9,6 százalékkal. A szántó hektáronkénti átlagára Dél-Alföldön volt a legmagasabb (1,5 millió forint/hektár), és Észak-Magyarország (925 ezer forint/hektár) kivételével minden régióban 1,2 millió forint felett maradt. Nemcsak a régiók között, hanem a régiókon belül is jelentősek az árkülönbségek a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően. Ugyanabban a régióban egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének.
Fontos hangsúlyozni, hogy a megyei átlagárak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A régiókhoz hasonlóan a megyék közötti és a megyéken belüli árkülönbségek is nagyok.
2017-ben Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7–1,8 millió forint/hektár), illetve Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a legalacsonyabb (700–900 ezer forint/ hektár) az értékesített szántó átlagára.
2017-ben a szántó átlagára Békés (21 százalék), Hajdú-Bihar (13 százalék) és Fejér (11 százalék) megyében 10 százalékot meghaladóan nőtt, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében jelentősen csökkent (15, illetve 11 százalékkal).
Országos földbérleti díjak
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Fejér (57 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (52 százalék), Baranya (52 százalék) és Győr-MosonSopron (52 százalék) megyében volt 2016-ban a legmagasabb.
2017-ben a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 8,2 százalékos növekedés után – átlagosan további 5,8 százalékkal haladta meg a 2016. évit, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 52 300 forint volt országosan. A gyümölcsös 8,6, a szőlő 8,1, az erdő 6,9, a gyep bérleti díja 3,5 százalékkal nőtt 2016-hoz mérten. Használatukért az előző sorrendben átlagosan 65 700, 85 100, 29 600, 25 800 forintot kellett fizetni hektáronként.
A szántó bérleti díja megyénként
A szántó éves bérleti díja régóta Hajdú-Biharban és Tolnában a legmagasabb, 2017-ben 70 900, illetve 70 100 forint/hektár volt. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért.
2017-ben Heves megye kivételével minden megyében többe került a szántó használata, mint 2016-ban. A szántó éves bérleti díjának növekedése az előző évhez viszonyítva Nógrád megyében volt a legnagyobb (14 százalék).
2017-ben a megyék többségében a szántó bérleti díja nagyobb mértékben emelkedett, mint az ára. Ennek eredményeképpen nőtt azoknak a megyéknek a száma, ahol egy hektár szántó éves bérleti díja elérte a vételi ár 4 százalékát. A legmagasabb arány Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében volt, 5,4 és 5,3 százalék. (KSH)
Ehhez fogható szilvapálinkát még sosem kóstoltunk.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.