Történelmi rekord az építőiparban: soha nem működött még annyi cég Magyarországon, mint 2022-ben

2023. 01. 24., 14:19

A trendforduló előjelei már látszanak az ágazatban, 15 százalékkal kevesebb céget alapítottak tavaly, mint a rekordévnek számító 2021-ben, viszont 67 százalékkal nőtt a törlések száma.

Egészen pontosan 6484 újonnan induló társas vállalkozás bejegyzésével, illetve 3772 társas vállalkozás törlésével zárta a 2022-es évet az építőipar, aminek eredményeként az ágazatban működő cégek száma rekordmagas értéket ért el megközelítve a 70 ezret. Ezzel közel negyedével nőtt az öt évvel ezelőtti értékhez képest.

Ugyan több más hazai ágazatra is jellemző volt a tömeges céglapítás az elmúlt 3 évben, de a 2010-es évek környékére jellemző cégalapítási boomot meg sem közelítették az adatok más területeken. 2022 év végére az építőiparban a működő társas vállalkozások száma történelmi csúcsra került.

A cégalapítások és cégtörlések értékelésekor felmerül a kérdés, hogy mennyire indokolt az ágazatban a társas vállalkozásoknak az ilyen arányú bővülése. A szektort a koronavírust követő gazdasági hullámvölgy elég súlyosan érintette, nagyságrendileg 10 százalékot zuhant az ágazat termelése 2020 során, azonban ezt a visszaesést 2021-ben sikerült ledolgozni, az ágazat teljesítménye a 2019 környéki szintre ugrott vissza 2021 végére. Ezt követően 2022 első félévére még egy intenzív növekedési periódus volt jellemző, melyet az év második felében már egy enyhe csökkenés, illetve stagnálás követett. Az előttünk álló 2023 tekintetében ugyanakkor nem lehetünk naívak, az állami építőipari beruházások visszafogásával, valamint az ingatlanpiacon megfigyelhető támogatási konstrukciók átalakulásával jelentősen visszaeshet az ágazat kibocsátása.

A nemzetközi gazdasági környezet (alapanyag árak, beszerzési nehézségek, illetve az építőipar energiaintenzív területei) kiemelten nagy kockázatot jelentenek a projektek kiszámíthatóságára és megvalósulására. Tetézi a helyzet összetettségét, hogy válságidőszakban általában több kényszervállalkozás jön létre, amikor más ágazatokból kieső szereplők, akár alkalmazottak indítanak új vállalkozásokat. Ezt láthattuk az elmúlt években is. Az ágazatban foglalkoztatott több mint 270 ezer munkavállaló egy része – az ágazat megrendelés állományának csökkenése esetén – 2023-ban akár más szektorokban jelenhet meg új munkavállalóként. A céghálózatokat vizsgálva az is elmondható, hogy nagyon sok a leány- és testvérvállalkozás, azaz az építőipar korábbi szereplői is alapítanak újabb vállalkozásokat újabb profilokkal, szolgáltatásokkal.

„Az ágazat helyzetét tovább árnyalja, hogy soha nem volt még annyi felszámolás az ágazatban, mint a 2022-es évben. A 2171 eljárás közel háromszorosa a Covid előtt megszokott értéknek és a tavalyi, a már magas adatnak is közel duplája – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN elemzője. – A felszámolások számának növekedése, és ezzel párhuzamosan a hátrahagyott ki nem fizetett számlák hosszabb távon tovább rontják az ágazat stabilitását.”

Az építőipari gazdasági háttér elemzésekor nem szabad megfeledkezni az ingatlanpiac helyzetéről sem. Az ingatlanárak reálértékben való csökkenése, illetve a keresleti oldal kivárása jól érzékelhetően visszavetette a piacot. A magas infláció és a hitelkamat még inkább visszavethetik az ingatlanpiaci keresletet, épp úgy, mint a sok év óta előszőr megfigyelhető reálbér csökkenés.

Bár az építőipar jelenleg a hazai gazdaság egyik húzóágazatának mondható, a gazdasági hullámvölgyeket, a recessziós időszakot nem viselte túl jól a szektor az elmúlt évtizedekben. A cégjogi környezet és az építőipari szabályozás sokat fejlődött a 2000-es évek elejéhez képest, már jóval több a tőkeerős vállalkozás, de még mindig az építőipar az egyik legnagyobb cégfluktuációval rendelkező hazai ágazat.

A 2023-as évben a cégalapítások számának csökkenésére számítunk, a cégtörlések tekintetében ugyanakkor a magas szinten való stagnálás vagy további kismértékű emelkedés a reálitás.

Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2022-re vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,6 százalék volt. 2022-ben megyei szinten nézve az OPTEN–CFI Vas, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS