Századvég: a háború miatt a vállalkozások konjunktúraérzete is csökkent áprilisban

2022. 04. 21., 19:55

Mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete romlott áprilisban: a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán értelmezett lakossági index mínusz 4,8-ről mínusz 7,5-re, míg a vállalati mutató értéke mínusz 5,1-ről mínusz 6,8-re csökkent – tájékoztatta a Századvég Konjunktúrakutató legfrissebb felméréséről csütörtökön az MTI-t.

A mutató alakulásában az előző hónaphoz hasonlóan most is az orosz-ukrán háború, az ehhez kapcsolódó szankciók, valamint az indukált gazdasági hatások játszottak főszerepet. Az előző hónappal ellentétben azonban most már nemcsak a jövőre vonatkozó kilátások váltak kedvezőtlenebbé, hanem a múlt megítélése is romlott. A konjunktúraérzet érdemi javulása akkor várható, ha a háború befejeződik és a szankciók hatásai is megszűnnek.

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe csökkent áprilisban. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése, az előző havi 10,6-ről 9,7-re módosult a mutató. A legnegatívabb az eddigiekhez hasonlóan az infláció megítélése, az előző havi mínusz 70,4-ről mínusz 76,3-re zuhant az index. A gazdasági környezet mutatója mínusz 8,8-ről mínusz 12,3-re romlott, míg az anyagi helyzeté mínusz 2,8-ről mínusz 5,9-re esett.

Az infláció megítélésének romlása miatt kedvezőtlenebbé váltak a béremelésekkel kapcsolatos várakozások is a felmérés tanúsága szerint. A következő egy évre az inflációt jelentősen meghaladó béremelést valószínűsít az előző havihoz hasonlóan a válaszadók alig 3,4 százaléka. A márciusi 16,9 százaléknál kevesebben, 13,1 százalék számít az inflációt csekély mértékben meghaladó béremelésre, míg az előző havi 22,2 százalék után 23,1 százalékon alakult az inflációval megegyező béremelést várók aránya.

A vállalati konjunktúramutató négy alindexéből három romlott áprilisban. Javulást a termelési környezetben mértek, ennek mutatója mínusz 4,5-ről mínusz 3,0-ra emelkedett. A jelentős romlás ellenére még mindig legkedvezőbb az iparági környezet megítélése, amelynek alindexe 6,4-ről 0,4-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése mínusz 14,0-ről mínusz 20,2-re romlott, miközben az üzleti környezeté mínusz 2,3-ről mínusz 8,9-re esett vissza.

A vállalatok között áprilisra 21,9 százalékról 25,5 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ország gazdasági helyzete az elmúlt évben jelentősen, míg 23,5 százalékról 28,2 százalékra azoké, akik szerint kis mértékben romlott. A változatlanságot tapasztaló cégek aránya 19,0 százalékról 15,9 százalékra csökkent.

Közben a kismértékű javulást tapasztaló cégek aránya 22,5 százalékról 19,8 százalékra, míg a jelentős javulást érzékelőké 11,9 százalékról 8,1 százalékra csökkent. Arra a kérdésre, hogy a cég az elmúlt egy évben mennyivel tudta növelni értékesítési árait, a válaszadók többsége, 41,6 százaléka választotta a 7 százalék feletti mértéket a márciusi 34,2 százalék után – közölte a Századvég. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS