Szállítási teljesítmények, 2023. III. negyedév

2023. 12. 02., 11:20

2023 III. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 8,4 százalékkal nőtt, az áruszállításé 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Csökkent az áruszállítás teljesítménye

2023 III. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (12,2 milliárd árutonna-kilométer) 11 százalékkal elmaradt a 2022. III. negyedévitől.

Belföldön 7,2, nemzetközi viszonylatban 13 százalékkal kisebb volt a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.
– Belföldön a legnagyobb részarányt (86 százalék) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 0,8, a vasúti szállításé 26, a belvízi szállításé 45, a csővezetékes szállításé 41 százalékkal csökkent. A közúti szállítás csökkenésében a szállítási igények nagymértékű visszaesése játszott szerepet.
– A nemzetközi szállításon belül is a legjelentősebb arányt (56 százalék) képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 22, a vasúti szállításé 9,5 százalékkal visszaesett. A csővezetékes áruszállítás teljesítménye azonban 35, a belvízi szállításé 38 százalékkal nőtt (utóbbinál elsősorban az alacsony bázisérték okozta a jelentős növekedést).

A szállított áruk tömege (71 millió tonna) 7,6 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A közúti áruszállítás volumene 7,3, a vasúti szállításé 15, a csővezetékes szállításé 5,1 százalékkal csökkent, a belvízi szállításé viszont az alacsony bázishoz mérten 47 százalékkal bővült.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér III. negyedévi teherforgalma (35,3 ezer tonna) 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A növekedés ellenére a személyszállítási teljesítmény továbbra sem érte el a négy évvel korábbit

Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. július–szeptemberi teljesítménye (7,8 milliárd utaskilométer) 8,4 százalékkal nőtt a 2022. III. negyedévihez mérten.

A szállítás iránya szerint:
– A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,6 milliárd utaskilométer) egy év alatt 19 százalékkal növekedett.2023. május 1-jétől országosan bevezették az ország- és a vármegyebérleteket. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg.[1] Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 1,5, a vonattal történő személyszállításé 41 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 III. negyedévében.
– A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,1 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbi bázishoz viszonyítva 12 százalékkal csökkent. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a legnagyobb (81 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás 18 százalékos visszaesése befolyásolta. Az autóbuszos szállítás teljesítménye 55, a vasúti szállításé 11 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest.

A helyközi forgalomban szállított utasok száma (178 millió fő) a III. negyedévben 36 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Egy év alatt a vonaton utazóké 47, az autóbuszon közlekedőké 32 százalékkal bővült, a légi utasoké viszont 8,5 százalékkal csökkent. A belföldi forgalomban az utasszám (175 millió fő) jelentősen, 37 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér III. negyedévi utasforgalma 4,3 millió fő volt, 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közel 31 ezer darabos járatszám a járvány előtti, magas szinthez közelít. A korábbi évhez hasonlóan 2023 III. negyedévében is az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Németországot érintő utasforgalom volt a legnagyobb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 6,5, az utazások száma 6,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS