2023 III. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 8,4 százalékkal nőtt, az áruszállításé 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2023 III. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (12,2 milliárd árutonna-kilométer) 11 százalékkal elmaradt a 2022. III. negyedévitől.
Belföldön 7,2, nemzetközi viszonylatban 13 százalékkal kisebb volt a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.
– Belföldön a legnagyobb részarányt (86 százalék) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 0,8, a vasúti szállításé 26, a belvízi szállításé 45, a csővezetékes szállításé 41 százalékkal csökkent. A közúti szállítás csökkenésében a szállítási igények nagymértékű visszaesése játszott szerepet.
– A nemzetközi szállításon belül is a legjelentősebb arányt (56 százalék) képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 22, a vasúti szállításé 9,5 százalékkal visszaesett. A csővezetékes áruszállítás teljesítménye azonban 35, a belvízi szállításé 38 százalékkal nőtt (utóbbinál elsősorban az alacsony bázisérték okozta a jelentős növekedést).
A szállított áruk tömege (71 millió tonna) 7,6 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A közúti áruszállítás volumene 7,3, a vasúti szállításé 15, a csővezetékes szállításé 5,1 százalékkal csökkent, a belvízi szállításé viszont az alacsony bázishoz mérten 47 százalékkal bővült.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér III. negyedévi teherforgalma (35,3 ezer tonna) 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. július–szeptemberi teljesítménye (7,8 milliárd utaskilométer) 8,4 százalékkal nőtt a 2022. III. negyedévihez mérten.
A szállítás iránya szerint:
– A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,6 milliárd utaskilométer) egy év alatt 19 százalékkal növekedett.2023. május 1-jétől országosan bevezették az ország- és a vármegyebérleteket. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg.[1] Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 1,5, a vonattal történő személyszállításé 41 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 III. negyedévében.
– A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,1 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbi bázishoz viszonyítva 12 százalékkal csökkent. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a legnagyobb (81 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás 18 százalékos visszaesése befolyásolta. Az autóbuszos szállítás teljesítménye 55, a vasúti szállításé 11 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest.
A helyközi forgalomban szállított utasok száma (178 millió fő) a III. negyedévben 36 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Egy év alatt a vonaton utazóké 47, az autóbuszon közlekedőké 32 százalékkal bővült, a légi utasoké viszont 8,5 százalékkal csökkent. A belföldi forgalomban az utasszám (175 millió fő) jelentősen, 37 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér III. negyedévi utasforgalma 4,3 millió fő volt, 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közel 31 ezer darabos járatszám a járvány előtti, magas szinthez közelít. A korábbi évhez hasonlóan 2023 III. negyedévében is az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Németországot érintő utasforgalom volt a legnagyobb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 6,5, az utazások száma 6,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.