Szállítási teljesítmények, 2023. III. negyedév

2023. 12. 02., 11:20

2023 III. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 8,4 százalékkal nőtt, az áruszállításé 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Csökkent az áruszállítás teljesítménye

2023 III. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (12,2 milliárd árutonna-kilométer) 11 százalékkal elmaradt a 2022. III. negyedévitől.

Belföldön 7,2, nemzetközi viszonylatban 13 százalékkal kisebb volt a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.
– Belföldön a legnagyobb részarányt (86 százalék) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 0,8, a vasúti szállításé 26, a belvízi szállításé 45, a csővezetékes szállításé 41 százalékkal csökkent. A közúti szállítás csökkenésében a szállítási igények nagymértékű visszaesése játszott szerepet.
– A nemzetközi szállításon belül is a legjelentősebb arányt (56 százalék) képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 22, a vasúti szállításé 9,5 százalékkal visszaesett. A csővezetékes áruszállítás teljesítménye azonban 35, a belvízi szállításé 38 százalékkal nőtt (utóbbinál elsősorban az alacsony bázisérték okozta a jelentős növekedést).

A szállított áruk tömege (71 millió tonna) 7,6 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A közúti áruszállítás volumene 7,3, a vasúti szállításé 15, a csővezetékes szállításé 5,1 százalékkal csökkent, a belvízi szállításé viszont az alacsony bázishoz mérten 47 százalékkal bővült.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér III. negyedévi teherforgalma (35,3 ezer tonna) 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A növekedés ellenére a személyszállítási teljesítmény továbbra sem érte el a négy évvel korábbit

Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. július–szeptemberi teljesítménye (7,8 milliárd utaskilométer) 8,4 százalékkal nőtt a 2022. III. negyedévihez mérten.

A szállítás iránya szerint:
– A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,6 milliárd utaskilométer) egy év alatt 19 százalékkal növekedett.2023. május 1-jétől országosan bevezették az ország- és a vármegyebérleteket. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg.[1] Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 1,5, a vonattal történő személyszállításé 41 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 III. negyedévében.
– A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,1 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbi bázishoz viszonyítva 12 százalékkal csökkent. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a legnagyobb (81 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás 18 százalékos visszaesése befolyásolta. Az autóbuszos szállítás teljesítménye 55, a vasúti szállításé 11 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest.

A helyközi forgalomban szállított utasok száma (178 millió fő) a III. negyedévben 36 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Egy év alatt a vonaton utazóké 47, az autóbuszon közlekedőké 32 százalékkal bővült, a légi utasoké viszont 8,5 százalékkal csökkent. A belföldi forgalomban az utasszám (175 millió fő) jelentősen, 37 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér III. negyedévi utasforgalma 4,3 millió fő volt, 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közel 31 ezer darabos járatszám a járvány előtti, magas szinthez közelít. A korábbi évhez hasonlóan 2023 III. negyedévében is az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Németországot érintő utasforgalom volt a legnagyobb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 6,5, az utazások száma 6,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS