Saját használatra építették az új lakások közel harmadát az első félévben

Budapesten 3621 lakást vettek használatba, 20 százalékkal kevesebbet a 2021. I. félévinél. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma (mínusz 1,5 százalék), a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7, a községekben 10 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.

A természetes személyek lakásépítéseinek közel másfél éve tartó visszaesése megállt. Az általuk építtetett lakások száma 5,6 százalékkal nőtt, a vállalkozások által építtetetteké 14 százalékkal csökkent 2021 I. félévéhez képest. A természetes személyek élénkülő lakásépítési tevékenysége a kisebb városokra és a községekre korlátozódott, miközben a vállalkozói lakásépítések mindegyik településkategóriában, különösen Budapesten maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 40 százaléka családi házban, 47 százaléka többlakásos épületben, 11 százaléka lakóparkban található. A családi házak aránya mintegy 7, a lakóparki lakásoké közel 10 százalékponttal nőtt, a többlakásos épületekben átadottaké viszont 17 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m²-rel, 88,4 m²-re növekedett 2021 I. félévéhez mérten.

A főbb építési célok közül a saját használatra épített lakások súlya 31, az értékesítési célra építetteké 67 százalék volt, az arányok egy év alatt enyhén eltolódtak a saját használatra épült lakások felé.

Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16 százalékkal több, mint 2021 I. félévében. Az év végéig megszerzett építési engedélyek birtokában 2026-ig kedvezményes áfával értékesíthetők a felépített lakások, ami ösztönzi az építési engedélyek számának növekedését, és magyarázza a használatba vett lakásokétól eltérő trendjét. A fővárosban emellett az új, rozsdaövezeti fejlesztéseknek is szerepük van abban, hogy az egy évvel korábbinál 1,8-szer több lakás építésére adtak ki engedélyt, ennek következtében az év első felében tervezett lakások 29 százaléka Budapesten koncentrálódott. Ezzel párhuzamosan a megyei jogú városokban 8,5 százalékkal csökkent, a többi városban alapvetően stagnált (+1,9 százalék), a községekben pedig 8,1 százalékkal növekedett az építendő lakások száma.

A budapesti agglomerációban adták ki a lakásépítési engedélyek 15 százalékát, emellett számottevő volt a balatoni térség és a győri agglomeráció részesedése is (9,0, illetve 5,4 százalék). Ugyanakkor minden ötödik lakást nagyvárosok vonzáskörzetén kívüli, kisebb településen terveznek felépíteni.

A 2022 első felében kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 7,3 százalékkal kevesebb, összesen 7938 lakóépület építését tervezték az országban. A tervezett nem lakóépületek száma 2379 volt, ez 2,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (KSH)

A statisztikai számbavétel az építési engedélyek mellett kiterjed az egyszerű bejelentésekre, a használatbavételi engedélyeken kívül pedig az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is.