Magyarország villamosenergia-felhasználása 4,9 százalékkal emelkedett tavaly az előző évhez képest, ezzel ötéves csúcsot állított be – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden villamosenergia-piaci jelentésében.
Az áramfogyasztás dinamikus bővülése 2020-ban a pandémia miatti korlátozó intézkedések következtében megtört, de 2021-ben a felhasználás újra magasabb volt, mint a 2016-2020 közti időszakban. A lakossági és a nem lakossági fogyasztás is ötéves csúcsot döntött tavaly.
A lakossági villamosenergia-fogyasztás 1,025 terawattórával, azaz 8,8 százalékkal volt magasabb tavaly 2020-hoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 13,3 százalékkal nőtt, a háztartási méretű kiserőművek nélkül. A lakossági kereslet valamennyi hónapban magasabb volt, mint az elmúlt öt év azonos hónapjaiban, de a nyári időszakban különösen magas volt a kereslet emelkedése.
A nem lakossági szektor villamosenergia-fogyasztása 2020-hoz képest 5,1 százalékkal, 2019-hez képest 1,1 százalékkal volt magasabb.
Az átviteli hálózat terhelése (rendszerterhelés) hasonló trendet mutat, mint a felhasználás. A háztartási méretű naperőművek elterjedésével a kettő közötti eltérés különösen a napsütéses időszakban mutatkozik meg, mivel a háztartási naperőművek részben vagy egészben biztosítani tudják a fogyasztási hely felhasználását, ami így nem terheli az átviteli hálózatot.
A támogatásoknak köszönhetően a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2021 végére 1125 megawattra nőtt, ennek ellenére a nyári és téli időszakban is rekordot döntött a bruttó rendszerterhelés.
A villamosenergia-fogyasztás növekményét fele-fele arányban biztosította az import és a hazai termelés bővülése. Az import volumene 9,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A magyar villamosenergia-termelés 3,4 százalékkal emelkedett 2021-ben. A rendszer alapját a zsinórüzemben és magas kihasználtsággal üzemelő nukleáris egységek jelentették tavaly is, a bruttó hazai termelés 44,7 százalékát, a fogyasztás 32,9 százalékát biztosították.
A gáztüzelésű erőművek termelése tovább bővült 4,9 százalékkal, a lignittüzelésű egységek pozíciója tovább romlott, termelésük az előző évhez képest további 19,2 százalékkal csökkent. Még az év második felében kialakult rendkívül magas árkörnyezetben sem növelték termelésüket.
A naperőművek termelése 2019-ben még egy hónapban sem volt magasabb a lignit alapú villamosenergia-termelésnél, de 2021-ben márciustól októberig már meghaladta azt, és éves szinten is nagyobb volt annál. A bruttó termelésen belül a naperőművi kapacitások súlya a harmadik helyre lépve 10,6 százalék volt, kedvező időjárási feltételek esetén a rendszerterhelés 30-35 százalékát is adták, kiszorítva az importot és a fosszilis termelés egy részét. (MTI)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”