Októberben kétéves csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe

2021. 10. 25., 10:45

Négyhónapos stagnálás közeli állapot után októberben új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, és kétéves csúcsára került. Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezőek, a fogyasztói várakozások pedig háromhónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 0,5 pontról 2,5 pontra emelkedett. Az üzleti bizalmi index értéke 8,7 pontra nőtt a szeptemberi 6,5 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontról mínusz 15,2 pontra javult.

Az üzleti szférán belül októberben az építőipar kivételével minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett. Az ipari bizalmi index októberben korrigálta a szeptemberi visszaesést, sőt két és féléves csúcsára emelkedett. Javult a rendelésállományok megítélése – az exportrendeléseké is – és a termelési várakozások is jobbak lettek. Egyedül a készletekről alkotott vélemény romlott.

Az építőipari termelők kilátásai a szeptemberi jelentős javulás után októberben kissé romlottak, és lényegében megfelelnek a járvány előtti utolsó „békehónap”, a tavaly februári vélekedésnek. Októberben a mélyépítő cégek kilátásai tovább javultak, az eddig optimistább magasépítőké viszont valamelyest romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség tovább nőtt, de a rendelésállományok értékelése némileg romlott. Az építőipar fő növekedési korlátja a munkaerőhiány, emellett a magasépítők számára az anyag- és kapacitáshiány, a mélyépítők számára a kereslethiány okoz jelentős gondot.

A kereskedelmi bizalmi index szeptember után októberben is kissé nőtt, s valamivel kedvezőbb a járvány előtti szintnél. Különösen a rendelésállomány megítélése javult.

A szolgáltatói bizalmi index októberben ismét emelkedett. Javult az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése. A növekedés fő akadálya a kereslethiány.

A foglalkoztatási hajlandóság összességében nem változott, leginkább az ebből a szempontból amúgyis legoptimistább iparban erősödött. Továbbra is minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég, a legkevésbé a kereskedelemben. Az iparban és az építőiparban a termelés növelésének fő akadálya a munkaerőhiány.

A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött. Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató cégek körében enyhült, a kereskedelmi és építőipari cégek körében erősödött. Erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése októberben romlott, különösen az építőiparban és a kereskedelemben. A fogyasztók pesszimizmusa viszont oldódott, visszaemelkedett a júniusi szintre.

A GKI fogyasztói bizalmi index háromhavi csökkenés után októberben jelentősen, júniusi szintje közelébe emelkedett. Szeptemberhez képest különösen sokat javult a lakosság saját pénzügyi helyzetéről és a nagyértékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségéről alkotott véleménye. Az előbbi legutóbb 2019. végén volt a mostaninál kedvezőbb. Az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket már hatodik hónapja egyre kedvezőbbnek érzik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS