Magyarországon az ökológiai módon művelt mezőgazdasági termőterületek nagysága 2020-ban 301 ezer hektár volt, 0,6 százalékkal kevesebb mint 2019-ben.
2015 és 2019 között a Vidékfejlesztési Program támogatásai révén gyors ütemben nőtt a biogazdálkodásba bevont területek nagysága. Jelentős növekedés először 2016-ban következett be, amikor 136 ezerről 186 ezer hektárra bővült a területnagyság, majd 2019-ig tovább emelkedett 63 százalékkal (303 ezer hektárra). Az ökológiai gazdálkodás 2019-ben a hazai mezőgazdasági területek 5,7 százalékát tette ki, ami továbbra is elmarad az Európai Unió 7,9 százalékos átlagértékétől – olvasható a statisztikai hivatal „Környezeti helyzetkép, 2020” című friss kiadványában.
Minősített biotermékeket csak olyan területen állíthatnak elő, amely átesett a két-hároméves, ún. átállási perióduson. Az ökológiai gazdálkodás szempontjából ígéretes, hogy az átállási területek nagysága a Vidékfejlesztési Program támogatásának köszönhetően 2015-ről 2019-re több mint háromszorosára, 118 ezer hektárra nőtt. 2020-ban ez a folyamat kissé megtorpant, 10 ezer hektárral csökkent az átállási területek nagysága. A már átállt ökológiai területek kiterjedése 2015 és 2020 között megduplázódott, 193 ezer hektárra emelkedett.
Az ökológiai gazdálkodók száma lényegében az ökológiai területtel párhuzamosan alakult. 2020-ban az előző évhez képest gyakorlatilag nem változott, ugyanakkor 2,5-szer annyian (5128-an) gazdálkodtak ökológiai módszerekkel, mint 2015-ben.
Magyarországon 2020-ban az ökológiai területek hasznosítás szerinti megoszlása az 5 évvel korábbihoz viszonyítva lényegesen nem változott. A területek 60 százaléka (181 ezer hektár) rét, legelő volt, további 13 százalékán gabonaféléket termeltek. Előbbi aránya nem változott, utóbbié 5 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2015-ben. A zöldtakarmányok területe 35 ezer hektárra, aránya 10-ről 12 százalékra nőtt. Változatlanul alacsony az ökológiai területeken termelt zöldségfélék (1 százalék) és ültetvények (gyümölcs, szőlő: 5 százalék) aránya. A zöldségterületek több mint felén csemegekukoricát és zöldborsót termesztenek, míg a gyümölcsültetvények 60 százalékán alma és dió, további 12 százalékán meggy és cseresznye terem.
Annak ellenére, hogy az ökológiai minőségű takarmánybázis rendelkezésre áll – a földterület több mint 70 százalékán takarmányokat termelnek –, az ökológiai állattenyésztés súlya változatlanul elenyésző, csak a szarvasmarhatartásnak van jelentősége. Az ökológiai gazdálkodásba bevont szarvasmarhák száma 2020-ban 26 ezer volt, a teljes szarvasmarha-állomány 2,8 százalékát tette ki. Ez 3,4 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest, a megelőző 5 év átlagánál ugyanakkor 26 százalékkal magasabb.
Forrás: KAVOSZ
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.