Tovább gyorsult az infláció szeptemberben. Jelentős hiányt mutatott a külkereskedelem augusztusban. Így látja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Inflációs és külkereskedelmi áruforgalmi adatokat tett közzé a KSH október 8-án.
2021. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. A gyorsulás várható volt, a mi várakozásunk az éves indexre 5,4 százalék volt, a tényleges adat végül minimálisan meghaladta ezt. Így az idei év első kilenc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
A KSH közleménye szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk, illetve az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. Az előző hónaphoz képest a szolgáltatások kivételével minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek ára emelkedett. A szeptemberi adatok különösebb meglepetést nem okoztak. A maginflációs mutató 0,2 százalékkal nőtt augusztushoz képest, így éves alapon 4 százalékkal emelkedett az index értéke. Ugyanezen a szinten állt az MNB által számított adószűrt maginfláció is.
Előretekintve az újranyitást követő átárazódások nagy része már végbemehetett, a negyedik negyedévben is felfelé hajtja az inflációt az emelkedő olajár, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás. Ezek miatt novemberben 6 százalékos szint közelében tetőzhet az áremelkedés mértéke. Az átlagos infláció 2021-ben 4,7 százalékos lehet, míg decemberre 5,6 százalékra várjuk az éves indexet. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így számottevően mérséklődhet az árnövekedés mértéke. Mindemellett továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik a kilátásokat (minimálbér-emelés, szja-visszatérítés, energia- és nyersanyagárak globális drágulása).
2021. augusztusban az export euróban számított értéke 5,2, az importé 16 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 811 millió euróval romlott és 467 millió eurós hiányt mutatott augusztusban. A külkereskedelmi áruforgalom teljesítményét alapvetően meghatározza a hazai ipar kibocsátása. A visszafogott teljesítmény hátterében tehát vélhetően döntően az augusztusi autóipari leállások álltak.
A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek vezettek a várttól elmaradó teljesítményhez a szektorban. Ezek következtében az egyre erősödő belső kereslet egy meglehetősen visszafogott kivitellel párosult, melynek eredményeként jelentős hiány jött létre az idei év nyolcadik hónapjában.
Előretekintve sajtóinformációk szerint szeptemberben újabb járműipari leállások fékezhették a termelést. Az utolsó negyedévben sem számíthatunk számottevő exportbővülésre, mivel a külső környezet egyre kevésbé támogató. A kecskeméti Mercedes-gyár is a termelése visszafogására kényszerül a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt.
A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják a kivitel bővülését. Az elkövetkezendő hónapokban a belső kereslet további növekedésére számítunk, mind a fogyasztás, mind a beruházások terén, így továbbra is magas maradhat az importdinamika. Ezek eredőjeként az évkezdettől kumulált áru-külkereskedelmi mérleg mérséklődhet az év hátralévő részében.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Az idei első és a valaha mért legmagasabb bruttó rendszerterhelést regisztrálta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2025. január 15-én.