Munkáltatói bérjárulék: a régiós középmezőnyben van Magyarország

2022. 06. 22., 20:47

A munkáltatói bérjárulékok alapján Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik. A gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adókat, tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja az ország versenyképességét – közölte a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerdán.

A Mazars idén tizedik alkalommal kiadott 2022-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 22 ország – a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok – adórendszerét vizsgálta. Az élő munka adóterhelése továbbra is viszonylag széles skálán, 15 és 51 százalék között mozog a régióban.

Idén jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza. Mások, például Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia viszont kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős, több mint 30 százalékpontos a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb Románia és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között.

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója az MTI-nek kedvező lépésnek nevezte a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, amely az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokat alkalmaz.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják, a minimálbér a V4-ek országában 500-650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel.

Az euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt, Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a magyar 1300 euró körüli érték. Ausztriában a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz nagyjából az 1,8 millió forintot.

A forgalmi adók kulcsa jelentős eltéréseket mutat, az elmúlt évben ebben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

A magyar adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll, mivel azok kevésbé gátolják a befektetéseket. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság sokkal hatékonyabban tudja beszedni az áfát a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásával, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években.

A társasági nyereség „aluladóztatott” Magyarországon, néhány szektorban viszont ennél jóval többet von el az állam – most éppen extraprofitadók formájában –, ami nem jellemző a régiós államokban.

A társasági adó (tao) esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb, 31 százalék, Magyarországon pedig a legalacsonyabb, 9 százalék. Csak egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa 2022-re, Görögországban 24-ről 22 százalékra, ugyanakkor 2023-tól Ausztria is tervezi a társasági adó csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-06 19:47:00
„331 millió euró összegű új beruházás fogja támogatni a nagy kockázatú, mélytechnológiás induló vállalkozásokat, hogy innovációikat piacra dobják és felfuttassák.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.