Munkáltatói bérjárulék: a régiós középmezőnyben van Magyarország

A Mazars idén tizedik alkalommal kiadott 2022-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 22 ország – a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok – adórendszerét vizsgálta. Az élő munka adóterhelése továbbra is viszonylag széles skálán, 15 és 51 százalék között mozog a régióban.

Idén jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza. Mások, például Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia viszont kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős, több mint 30 százalékpontos a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb Románia és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között.

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója az MTI-nek kedvező lépésnek nevezte a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, amely az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokat alkalmaz.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják, a minimálbér a V4-ek országában 500-650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel.

Az euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt, Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a magyar 1300 euró körüli érték. Ausztriában a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz nagyjából az 1,8 millió forintot.

A forgalmi adók kulcsa jelentős eltéréseket mutat, az elmúlt évben ebben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

A magyar adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll, mivel azok kevésbé gátolják a befektetéseket. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság sokkal hatékonyabban tudja beszedni az áfát a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásával, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években.

A társasági nyereség „aluladóztatott” Magyarországon, néhány szektorban viszont ennél jóval többet von el az állam – most éppen extraprofitadók formájában –, ami nem jellemző a régiós államokban.

A társasági adó (tao) esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb, 31 százalék, Magyarországon pedig a legalacsonyabb, 9 százalék. Csak egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa 2022-re, Görögországban 24-ről 22 százalékra, ugyanakkor 2023-tól Ausztria is tervezi a társasági adó csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog. (MTI)