Népszámlálás 2022: mire kíváncsi a KSH?

Mostantól bárki böngészheti, milyen kérdésekre kell felelnie az idei népszámláláson. Mint az a KSH honlapján, valamint a népszámlálás internetes oldalán elérhető mintából is kiderül, az adatszolgáltatás egy lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőív következik. Utóbbiból annyit kell kitölteni, ahányan az adott lakásban élnek. Az idei népszámlálás témakörei közé bekerült két új terület is: az internethasználattal, illetve a digitális jártassággal, valamint a lakások energiahatékonyságával kapcsolatos kérdések – ismertette Kovács Marcell, a KSH népszámlálási projektvezetője.

Az idei lesz az első népszámlálás, amely már teljesen elektronikusan zajlik. Az adatfelvétel egy online önkitöltési szakasszal indul: október 1. és 16. között bárki önállóan, az interneten kitöltheti a kérdőíveket a nepszamlalas2022.hu oldalon. Ez a legkényelmesebb és legegyszerűbb módja a népszámlálásban való részvételnek. Egy átlagos, 2–3 fős háztartás esetében a kérdőívek kitöltése körülbelül fél órát vesz igénybe. Amelyik háztartás nem él az online önkitöltés lehetőségével, azt október 17. és november 20. között számlálóbiztos keresi fel. Ebben az időszakban már csak az ő segítségével lehet megválaszolni a kérdőívet. A válaszokat a számlálóbiztosok ugyancsak elektronikusan, tableten rögzítik.

A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. A kitöltött kérdőív a beküldést követően a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerül. A hivatal az adatokat fokozottan védett környezetben tárolja. Az elektronikus adatgyűjtés meggyorsítja az adatok feldolgozását is. Az első eredmények már 2023 tavaszán elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható – tette hozzá Kovács Marcell. 

A kérdőívről

Minden háztartásban ki kell tölteni egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet, ahányan a lakásban laknak.

Fontos, hogy az üresen álló lakásokról is ki kell tölteni a kérdőívet.

A kérdőíven az alábbi információk megadását kéri a statisztikai hivatal.

A lakással kapcsolatban:

– a lakás címe,

– építési éve,

– falazata,

– a lakáshasználat formája (pl. rendszeresen, idényszerűen, üres),

– a lakás tulajdoni jellege,

– helyiségeinek száma,

– a lakás alapterülete,

– közműellátottsága, felszereltsége,

– a lakásban lakó személyek száma.

A kérdőív kérdései a személyekre vonatkozóan:

– név,

– nem,

– születési idő,

– lakcímek,

– korábbi külföldi tartózkodás,

– állampolgárság,

– nyelvtudás,

– nemzetiséghez tartozás, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv,

– vallás,

– családi állapot,

– született gyermekek száma és születési idejük,

– a családban betöltött szerep (pl. férj, feleség, gyermek),

– iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség,

– digitális jártasság,

– gazdasági aktivitás (foglalkozás, munkáltató fő tevékenysége, munkavégzés helye),

– munkavégzéssel, tanulással összefüggő napi közlekedés,

– egészségi állapot, fogyatékosság.

A kérdésekre a válaszadás kötelező, de a nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések megválaszolása önkéntes.

Különösen fontos azonban, hogy az önkéntesen megválaszolható kérdésekre is választ adjanak, ugyanis a népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai nemzetiségi és vallási viszonyokat, az egyes nemzetiségekhez, illetve felekezetekhez kötődők számának, társadalmi, területi jellemzőinek változásait. Az egészségproblémával, fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok szempontjából az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok a többihez hasonlóan szintén különleges értéket képviselnek. Az egészségproblémával, fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről más adatforrásból ilyen részletes információk nem állnak rendelkezésre, így nemcsak az egészségügyi és szociális döntések előkészítéséhez, de az érdekképviseleti szervezetek számára is nélkülözhetetlenek.

Melyek a 2022. évi kérdőív újdonságai?

A hazai népszámlálások 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak, az egyes kérdések megfogalmazása azonban mindig alkalmazkodik a korhoz, és az aktuális adatigényeknek megfelelően megjelennek új kérdések. A 2022. évi népszámlálás kérdőíve a legutóbbi, 2011. évihez képest a következő újdonságokat tartalmazza:

Digitális jártasság:

A személyi kérdőív egyik meghatározó témakörét jelentik az iskolázottságra vonatkozó kérdések. A világban való eligazodáshoz, a munkaerőpiaci érvényesüléshez az iskolai végzettség mellett napjainkban elengedhetetlen a digitális eszközök, az internet kínálta lehetőségek használatának képessége. Az új kérdés a válaszadók digitális jártasságáról gyűjt információt.

A név megadása:

A név megadásával ellenőrizhetővé válik, hogy mindenkitől beérkezett-e a kérdőív, továbbá így biztosítható az is, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen a népszámlálási eredményekben. A nemzetközi népszámlálási gyakorlatban általános a személyazonosítás.

A KSH célkitűzése, hogy a népszámlálás során minél inkább tehermentesítse a lakosságot. Ezt a különböző hivatalos nyilvántartásokban meglévő adatok felhasználása teszi lehetővé.

Energiahatékonyság és internethasználat:

A lakás felszereltségére vonatkozó kérdésben a kérdőív az energiahatékonysággal és internethasználattal kapcsolatos eszközök meglétére is rákérdez. (KSH)