Bár a COVID-19 hatása erős volt, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás tartós csökkenéséhez – áll a Capgemini éves jelentésében, a World Energy Markets Observatory (WEMO)-ban.
A De Pardieu Brocas Maffei-vel, a Vaasa ETT-tel és az Enerdatával közösen készített jelentés az elektromos áram és a gáz piacainak (Észak-Amerika, Európa, Ausztrália, Ázsia – beleértve Kínát és Indiát), illetve technológiáinak állapotába, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem és a folyamatban lévő energetikai átállás előrehaladásába nyújt betekintést. A kutatás továbbá kitér a vezető iparági szereplők fejlődésére, valamint előrevetíti a jövőben várható legfontosabb trendeket is.
A WEMO egyik legfontosabb megállapítása: újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatásban résztvevők szerint azonnali lépésekre van szükség. A szakemberek reális és megfizethető, - megkérdőjelezhetetlen tudományos módszereken és pontos, a cégek tényleges nulla kibocsátása felé történő előrehaladását mérő - adatokon alapuló terveket sürgetnek a helyzet érdemi befolyásolására.
A folyamat ugyanakkor kettős: teljesíteni kell a hosszú távú szén-dioxid kibocsátási vállalásokat, miközben meg kell találni az egyensúlyt a részvényesek elvárásainak teljesítése, a megfizethető energiaellátás rendelkezésre bocsátása és az üzlet folytonosságának biztosítása között. Ez a kétoldalú nyomás nemcsak kihívások elé állítja az az energia- és közműipart, de felgyorsítja annak átalakulását is.
„Miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása újból növekszik, reális és megfizethető tervekre van szükségünk az energetikai átállás gyorsítása érdekében. A klímaváltozás megfékezéséhez más fokozatba kell kapcsolnunk a befektetések terén. Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk a kellő egyensúlyt a befektetés és a kézzel fogható eredmény között. Minden befektetett dollárnak kibocsátás-csökkenést kell eredményeznie. Sokkal többet kell befektetni az alacsony széndioxid-kibocsátásba, ha egyaránt növelni akarjuk az elektromos áram részarányát –2-3-szoros elvárt áramkapacitás 2050-re – és ugyanakkor dekarbonizálni akarjuk az áramtermelést is” – hangsúlyozza Philippe Vié, a Capgemini energia- és közműipari csoportalelnöke.
A kutatás – többek között – rávilágít az alábbiakra is:
2020-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló áramkínálat nőtt, miközben a megújuló energia költségei tovább csökkentek: a nap- és a szélenergián alapuló energiatermelő kapacitások egyaránt nőttek 2020-ban, az energiatermelés piacának 10 %-át kitéve. A lefelé mutató költségtrend 2021-ben és a rákövetkező években megfordulhat, ahogy a kritikus fém-, eszköz- és szállítási árak és a kamatlábak emelkednek.
Egyre nő a zöld hidrogén népszerűsége, amely a világgazdaság újabb 15 százalékát szénmentesítheti.
Az áram és a gáz kiskereskedelmi piacain 2021 elején jórészt helyreállt a verseny, ugyanakkor jelenleg a magas energiaárak konszolidációt idéznek elő.Míg a közművek 2020-ban bizonyították pénzügyi ellenállóságukat. Az olaj- és gázipari szereplők súlyosabb károkat szenvedtek, bár mostanra sokuk kilábalt a válságból az olaj és a gáz iránti nagyfokú keresletnek, illetve a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően. A részvényesek nyomása a legnagyobb olaj- és gázipari cégekre felgyorsította az elektromos áram, a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás irányába történő diverzifikációt és megerősítette a karbonsemlegesség iránti elkötelezettségüket, különösen az európai nemzetközi olajcégek (International Oil Companies – IOCs) esetében.
„A COVID-19 hatása erős volt. Ezzel együtt, ahogy 2021 első felében láthattuk, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás olyan tartós csökkenéséhez, ami összhangban lenne a 2100-ra kitűzött 1,5 °C-os globális fölmelegedési céllal. Az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák elterjesztésére, a stacionárius energiatárolásra, és az elektromos áram részarányának növelésére fordított erőfeszítéseket meg kell többszörözni.(...) Az energiához való hozzáférés napjainkban társadalmi kihívássá válik: az iparnak és a kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a dekarbonizáció és annak biztosítása között, hogy az energiaszükséglet világszinten mindenki számára elérhető maradjon” – emeli ki Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója.
A klímaváltozással összefüggő céloknak - az energiaellátás megtartásával - az állampolgárok számára való megfizethetőség megőrzésével történő eléréséhez az alábbi lépések megtételét sürgeti a kutatás:
– Ambiciózus, de reális energetikai átállási tervek kidolgozása a társadalmak alkalmazkodási idejének, iparuk, továbbá népességeik életstílusának figyelembevételéve.
– Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra irányuló kutatások felgyorsítása (napenergia, szélenergia, elektromos akkumulátorok, zöld hidrogén)és a megújuló energiához kapcsolódó létesítmények építése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése.
– Az intézkedések hatásainak mérése.
– Kiemelt figyelem fordítása a kiberbiztonságra.Okosabb rendszerek, különösen okosabb elektromos hálózatok szükségesek a megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásához. Ugyanakkor ez megnövelt kiberbiztonsági kockázattal jár, mivel több eszköz kapcsolódik hozzá a hálózatokhoz.
– Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések bevezetésea klímaváltozási célok elérésben tapasztalható késedelem kezelése érdekében.
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.