Már a cégtrendben is távolodóban az építőipari tetőpont

2023. 07. 27., 13:16

A csökkenő új szerződések volumene és a cégszám stagnálása arra utalnak, hogy az építőipar további visszaesés előtt áll. A megszűnések száma 6 éves rekordot döntött, míg az új cégalapítások száma jelentősen elmarad az elmúlt évekhez képest. Az új felszámolási és végelszámolási eljárások száma is kiugróan magas, ami tovább súlyosbítja az építőipari vállalkozások helyzetét – olvasható az OPTEN elemzésében.

Az építőipar 2023 májusában tapasztalt csökkenő trendje aggasztó, ha figyelembe vesszük az újonnan megkötött szerződések volumenét is. Ez az érték ugyanis – a KSH adatai alapján – 36,9 százalékkal maradt el a 2022 májusi adatokhoz képest. A helyzetet még aggasztóbbá teszi, hogy az épületek építésére kötött szerződések volumene még jelentősebb, 48,5 százalékos csökkenést mutatott. A számok rámutatnak arra, hogy az építőipar jelenleg egy jelentős visszaesési perióduson megy keresztül. Az új szerződések drasztikus csökkenése ronthatja a szektor kilátásait a következő hónapokban.

A KSH adatai és a vállalati trendek közötti eltérés azt mutatja, hogy a negatív eredmények nem tükröződnek azonnal a cégek döntéseiben, bár már észlelhetők a piaci nehézségek jelei. Gazdasági változások – mint a kata rendszer módosulása – gyakran kényszerítik ki a gyors reakciókat, amelyek számos céget a végelszámolás felé tereltek. A járványból adódó moratórium időbeli eltolódást okozott a vállalati trendekben, de a gazdasági helyzet következtében bekövetkező mozgások kezdenek kibontakozni.

A júniusi cégtrend minimális változást mutat, az újonnan alapított és megszűnő cégek száma (433 és 453 db) hozzávetőlegesen egyensúlyban volt, bár a megszűnések továbbra is túlsúlyban vannak. A vállalkozási hajlandóság a járvány első évétől eltekintve 2023-ban szezonálisan mélyponton van, júniusban a cégek megszűnése 6 éves csúcsot ért el. Az erőteljes megszűnési tendencia kifejeződik abban is, hogy az idei év első felében a megszűnő cégek száma már kétharmadát teszi ki az elmúlt évek éves adatainak.

A júniusi cégmegszűnések több mint fele felszámolási eljárásban ért véget, míg a végelszámolással záró cégek is komoly súlyt képviseltek, hiszen ezek aránya a megszűntek negyedét tette ki. Bár a múlt intézkedései, mint a moratórium és a kata, hatással voltak a jelenlegi adatokra, a gazdasági kihívások miatti cégstrukturális változások egyre inkább felszínre kerülnek az új eljárásokban.

„Úgy tűnik, az építőipari vállalkozások száma tetőzött. Az elmúlt négy hónap során alig tapasztalható változás, ám ez az elmozdulás csökkenő irányú. Márciusig még növekedésről beszélhettünk, de ezután a trend lefelé indult, és további visszaesést jósolhatunk, ha figyelembe vesszük az új eljárások számát. Meglepő lenne, ha az építőipar a jövőben más irányt venne” – vélekedett Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az új eljárások összetétele már jelzi az építőipar gazdasági nehézségeit. Az új felszámolások száma kiugróan magas – 583 –, az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. Emellett az idei év féléves új felszámolási eljárása nemhogy eléri, de 20 százalékkal meg is haladja a tavalyi egész éveset. A leginkább érintett vállalkozások továbbra is a 3-5 éve létezők, ebben nincs módosulás az előző hónaphoz képest. Az új felszámolási eljárásoknál azok a vállalkozások aránya, amelyeknek az adószámát a moratórium után törölték, már közelíti az új felszámolási eljárások harmadát, aminek a 40 százaléka a 3 évnél fiatalabb vállalkozások.

Az új végelszámolási eljárások száma – 123 – az előző hónapokhoz képest drasztikusan megemelkedett, májust tekintve közel 80 százalékos a növekedés. „A végelszámolások hirtelen növekedése meglepő, ugyanakkor határozott visszajelzés a piactól, miszerint egyre több tulajdonos dönt saját belátása szerint a „bolt” bezárása mellett. Az új felszámolási eljárások nagysága és összetételének változása szintén jelentős mértékben utal arra, hogy az építőipar jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe” – mondta Alföldi Csaba.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,98 százalék volt. Vármegyei szinten nézve az Opten–CFI Fejér, Baranya és Vas vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS