Lakáspiaci körkép: magyar árak európai viszonylatban

2021. 09. 30., 11:30

Ha szétnézünk az európai ország között, rögtön szembetűnik, hogy sehol sem adják olcsón a lakóingatlanokat. Budapesten az Ingatlannet.hu augusztusi statisztikai adatai alapján abszolút nem volt ritka az 1 millió forint feletti átlag négyzetméterár a téglalakások esetében. A szomszédos országok fővárosai között találunk olyat, ahol kedvezőbb áron vásárolhatunk lakást, de van köztük olyan város is, amelynek árai a csillagos eget súrolják.

Budapesti lakásárak európai viszonylatban

A Magyarországgal határos országok fővárosai bizony magas lakáspiaci átlagárakkal büszkélkedhetnek. A koronavírus ideje alatt pedig átlagosan mindenhol emelkedő tendencia jellemezte az árakat.

A vizsgált városok közül a NUMBEO statisztikája alapján Budapest után Zágráb, Belgrád, Kijev és Bukarest állnak. Románia fővárosában 1912 euró/m2, Ukrajnáéban 1959 euró/m2, Szerbiáéban 2637 euró/m2 a lakások átlagára. Horvátország fővárosában, Zágrábban, a lakások átlag kínálati árai szinte megegyezik egy budapesti téglalakáséval (3003 euró/m2).

Mely városok mutatnak árban túl hazánk fővárosán? A szomszédos országok fővárosai közül Bécsben a legdrágábbak a lakások, bár ez nem túl nagy meglepetés. Itt egy négyzetméter kínálati ára átlag 7700 euró. Ennél kedvezőbbek, de még mindig eget verőek a lakáspiaci átlagárak Prágában, Pozsonyban és Ljubljanában. Csehország fővárosban egy lakásért a nyár végén négyzetméterenként átlagosan 5550 eurót kértek el a tulajdonosok. Szlovénia, valamint Szlovákia fővárosaiban a lakások 3820-3871 eurós átlagos négyzetméteráron voltak elérhetők a vásárlók számára.

A legborsosabb átlagos négyzetméter árak

Ha az egyes országokat nézzük, akkor elmondható az, hogy a fővárosban kell a legmélyebben zsebbe nyúlni egy saját ingatlan megvásárlásához, viszont mint mindig itt is vannak kivételek. Ilyen például Horvátország és Románia. Horvátország esetében a legmagasabb lakáspiaci árral, átlagosan 7149 euró/m2-rel Dubrovnik rendelkezik. Ha ezt a fővárosához viszonyítjuk, akkor csaknem 4224 euróval olcsóbbak a lakások négyzetméterenként. Romániában pedig nem Bukarestben, hanem Kolozsváron a legborsosabbak a lakások árai, méghozzá átlagosan 2202 euró/m2-ért kínálnak eladásra egy ilyen típusú ingatlant az ottani tulajdonosok.

Az összes többi szomszédunkat nézve a főváros lakáspiaca a legdrágább, és a második helyezettek sokkal le vannak maradva. Belgrád és Újvidék között 751 euró, Lviv és Kijev között 820 eurós, Bécs és Salzburg között 719 eurós, Pozsony és Kassa között 1576 eurós, Budapest és Debrecen között 1447 eurós, Ljubljana és Maribor között pedig már egészen 2083 eurós kínálati árkülönbség van négyzetméterenként.

Tehát bármelyik országban is szeretnénk megvásárolni álom otthonunkat, érdemes jól átgondolnunk, hogy egyáltalán megéri-e annyival több pénz kiadni egy fővárosi ingatlanért vagy sem.

Megéri várni a hazai ingatlanpiacon?

Magyarország ingatlanpiacán a vírus megjelenésével folyamatos változások következtek be a kínálati árakban. Hol növekedtek, hol csökkentek a lakóingatlanok árai, de változások inkább a drágulás javára történtek. Hazánkban 2011 óta soha nem látott drágulás ment végbe az ingatlanpiacon. 2021 harmadik negyedévében az egekben vannak az eladásra kínált ingatlanok árai és felmerül a kérdés, hogy vajon végre mikor várható a csökkenés, érdemes-e húzni a vásárlást. 

A legtöbb hazai mérés azt mutatja, hogy csökken az érdeklődés az ingatlanok iránt. A szakértői vélemények alapján, elmondható, hogy ennek legfőbb oka pedig az, hogy az egyes nagyobb vidéki városokban fővároshoz közeli ingatlanárak alakultak ki. Ez hatás pedig alacsonyabb árakat eredményezhet majd az ingatlanpiacon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 06. 16., 10:50
Kiderült, mit ér a sokkal több bankjegykiadó automata és a duplájára emelt ingyenes készpénzfelvételi limit: új csúcsra, 124 ezer forint fölé ugrott az első negyedévben az egy kártyás készpénzfelvételre jutó átlagos összeg. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint viszont hiába telepítettek több száz új ATM-et a bankok, mégis kevesebbszer használták ezeket.
2026-06-17 13:40:00
Léteznek olyan szerződések, amelyek nem a szerződő felek, hanem harmadik személy részére biztosítanak jogosultságot. Szólhat ez például valamely szolgáltatás igénybevételére vagy pénzösszeg megfizetésére. E szerződéseknek a jellegükből eredően van néhány sajátosságuk. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS