Lakáspiac: ezeket az ingatlanokat keresik, ennyit kell fizetni értük

2019. 01. 16., 10:35

Az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 728 ezer forint volt Budapesten a negyedik negyedévben – olvasható a Duna House friss elemzésében.

2018-ban a Duna House becslése szerint 152 803 adásvétel történt a hazai ingatlanpiacon, amely nagyságrendileg megegyezik az egy évvel ezelőtti tranzakciók számával.

Tranzakciók

2018 utolsó negyedévében a 40–60 négyzetméteres ingatlanok voltak a legkeresettebbek Budapesten. A négyzetméterár tekintetében kiemelkedő kategória Budán a 750 ezer forint feletti átlagérték, míg Pesten a 600 ezer forint feletti átlagos négyzetméterár, amelyek az ingatlanok 40–42 százalékát foglalják magukba. Ennek megfelelően az átlagos eladási ár is az egyre magasabb kategóriák felé tolódik el, Budán az ingatlanok több mint 40 százaléka 40 millió forint felett cserélt tulajdonost.

A vidéki településeken sokkal választékosabb képet mutatnak a vizsgált tranzakciós paraméterek. A Közép-Magyarországon kívüli területeken a 40–80 négyzetméter közötti ingatlanok a tranzakciók több mint felét tették ki, Pest megyében a 40–120 négyzetméter közötti otthonokat egyaránt keresték. A négyzetméterárak is vegyesen alakultak, azonban mindkét területről elmondható, hogy az alacsonyabb kategóriáktól a magasabbak felé folyamatos az eltolódás.

Árak

Egyaránt nőttek a panel és a tégla ingatlanok árai a keleti és a nyugati országrészben, az egy évvel ezelőtti értékekhez képest. Az átlagos négyzetméterár a kelet-magyarországi panelek esetében már a 300 ezer forintot súrolja, Nyugat-Magyarországon pedig a 250 ezret. Ezekkel az értékekkel közel azonos a tégla ingatlanok átlagértéke, keleten 294, nyugaton 276 ezer forint.

A fővárosban fél millió forint környékén mozog az átlagos négyzetméterár panel ingatlan esetében, a lokációtól függően. A tégla lakások négyzetméterára városszerte meghaladta az 500 ezer forintos átlagot, Budán és a belvárosban már a 700 ezer forintot is túllépte ez az átlag. Budán és a pesti külsőbb kerületekben csökkent tavalyhoz képest az árcsökkenés mértéke, míg a belvárosban 2 százalékponttal magasabb az érték, mint egy évvel ezelőtt volt.

Újépítésű lakások Budapesten

Az értékesítés alatt álló projektek lakásainak jelentős hányada a XIII. kerületben található, számuk meghaladja a 7 ezer darabot. A VIII., IX. és a XI. kerületben található ezt követően a legtöbb új projekt, számuk 2000 és 6999 közé tehető. Legkevesebb új lakás a kelet- és a dél-pesti kerületekben épül, számuk 200 alatt maradt a legfrissebb adatok szerint.

A Budapesten kínált, negyedik negyedévben meghirdetett újépítésű lakások 63 százalékos értékesítettséggel állnak, míg 30 százalék még elérhető volt közülük az előző év végén. Emellett a lakások 4 százalékát foglalták már le érdeklődők, míg 2 százalék csupán terv jelenleg.

Az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára erősen függ az adott projekt elhelyezkedésétől. A legmagasabb négyzetméterár az V. kerületben figyelhető meg, ahol már 2 millió forinttal kell kalkulálni újépítés esetén. Ezt követi az I. és a XII. kerület, ahol 1–2 millió forint közötti összegért lehet újépítésű lakás négyzetméterét vásárolni. Az észak-budai, belvárosi, IX. és XI. kerületek 700 ezer és 1 millió forint közötti átlagos négyzetméteráron kínálnak új otthonokat. Ezt követi a pesti oldalon egy észak–déli sáv, amely a IV., a XIII., XIV., X. és XX. kerületet foglalja magába 600–700 ezer forint közötti négyzetméterárakkal. Az ezen kívül eső területeken az újépítésű ingatlanok négyzetméterára még jellemzően 600 ezer forint alatt maradt. Budapesten így az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 728 ezer forint volt a negyedik negyedévben.

Értékesítési idő

A legtöbb esetben csökkent tavalyhoz képest az értékesítési idő, és drasztikus mértékben sehol sem nőtt. Vidéken és Budapesten panellakást 2–3 hónap alatt el lehet adni, míg tégla ingatlan értékesítéséhez országszerte 3–4 hónap szükséges.

A Duna House részletes elemzése itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS