Júliusi ingatlanpiac: csökkenő irányárak, erősödő vevői alkupozíció

2023. 08. 14., 16:37

A nyári hónapokra jellemző visszafogottabb aktivitással telt július a hazai ingatlanpiacon a Duna House szerint.

  • Júliusban 100 millió forintot szántak otthonteremtésre a nagyobb ingatlanba költözők a fővárosban.
  • Újra az érdeklődés középpontjába került a XIII. kerület és a pesti belváros.
  • Vidéken és a fővárosban is emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya.

2023 júliusában a Duna House saját adatain alapuló becslése alapján országosan 6107 adásvétel történt, amely az előző év ugyanezen időszakához képest 32 százalékos visszaesést jelent a tranzakciók számában. Az előző hónaphoz képest a szezonalitásnak megfelelő, 15 százalékos csökkenést mutatnak az adatok. A Duna House statisztikái szerint a jövő évvel kapcsolatban bejelentett változások miatt a fokozott érdeklődés már kimutatható, az első hetekben 16 százalékkal erősebb vevői aktivitást mértek az ingatlanközvetítő vállalatnál, ez azonban a tranzakciók számában várhatóan csak a következő hónapokban fog megmutatkozni.

Fokozódik azonban az aktivitás a hitelpiacon, július hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai alapján 53 milliárd forintos volumen becsülhető, ami az előző havi becsült adathoz képest 10 százalékkal erősebb hitelpiacot jelent. A pénzügyi szakértők közreműködésével 2023 második negyedévében indított hitelügyletek mellé beadott csok-igények aránya országos megoszlásban az előző negyedévi 25,6 százalékról 28,3 százalékra nőtt, a kedvezményt még biztosan kihasználni tervezők miatt pedig e téren is további erősödés várható.

A sikeres üzletzárás érdekében országszerte egyre több tulajdonos viszi lejjebb eladásra váró ingatlana irányárát a hirdetési folyamat során. A fővárosi téglaépítésű lakások esetében 5–11 százalékos mértékben is hajlandóak engedni a hirdetési árból a tulajdonosok, amely mellé 4–9 százalékos vevői alku is társul. Ennek ellenére a tavalyi év azonos időszakához képest idén júliusban a budai panelek kivételével a főváros teljes területén emelkedést mutatnak az eladott lakások átlagos négyzetméterárai. Buda téglaépítésű ingatlanjai egymillió feletti négyzetméteráron találtak új tulajdonost, míg a pesti belváros lakásainak átlagos ára már az 1,2 millió forint/m2-t is megközelítette a Duna House értékesítési adatai szerint. Házgyári lakáshoz a pesti oldalon lehetett a legkedvezőbb négyzetméteráron hozzájutni, ennél az ingatlantípusnál a főváros kerületeiben 3–9 százalékot csökkentettek az eladók a hirdetési áron, valamint 3–4 százalékban engedtek a vevői alkunak. Az legtöbb szerződést 50–60 millió forint közötti értéket képviselő ingatlanokra kötötték az ügyfelek Budán, a pesti oldalon 23–23 százalékban 40–50 millió, valamint 70 millió forint feletti áron keltek el az ingatlanok.

Vidéken is a fővárosihoz hasonló trend tapasztalható, a tulajdonosok a panellakások tekintetében 2–7 százalékos, a téglaépítésűek esetében 4–6 százalékos irányár-változtatásra voltak hajlandóak, ráadásul a vásárlók a csökkentett irányárból további 5–8 százalékot is le tudtak alkudni országrésztől és ingatlantípustól függően.

Júliusban visszatért a megszokottakhoz a fővárosi kerületek iránti érdeklődés. Ismét élre tört a XIII. kerület, amelyet ezúttal a pesti belváros befektetők által kedvelt területei, Erzsébetváros és Terézváros követtek. A júniusban népszerű budai kerületek a negyedik, illetve az ötödik helyre szorultak vissza a rangsorban.

A budapesti adásvételek esetében a legfőbb vevői motiváció 37 százalékban a befektetési célú vétel volt, de magas arányban, a vásárlások közel negyedében voltak jelen az első lakást vásárlók is. A nagyobb lakásba költözők a tranzakciók 23 százalékban szerepeltek a vevői oldalon, ők átlagosan közel 100 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg a befektetési céllal szerződő ügyfelek 55 millió forint körüli összeget költöttek.

Vidéken, a júliusi ingatlanpiacon a legnépszerűbb vásárlói motiváció 28 százalékkal az első lakás vásárlása volt. Az első otthonukat vásárlók a vidéki területeken átlagosan 30 millió forintot költöttek, nagyobb ingatlanra 43,8 millió forintot fordítottak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS