Júliusi ingatlanpiac: csökkenő irányárak, erősödő vevői alkupozíció

2023 júliusában a Duna House saját adatain alapuló becslése alapján országosan 6107 adásvétel történt, amely az előző év ugyanezen időszakához képest 32 százalékos visszaesést jelent a tranzakciók számában. Az előző hónaphoz képest a szezonalitásnak megfelelő, 15 százalékos csökkenést mutatnak az adatok. A Duna House statisztikái szerint a jövő évvel kapcsolatban bejelentett változások miatt a fokozott érdeklődés már kimutatható, az első hetekben 16 százalékkal erősebb vevői aktivitást mértek az ingatlanközvetítő vállalatnál, ez azonban a tranzakciók számában várhatóan csak a következő hónapokban fog megmutatkozni.

Fokozódik azonban az aktivitás a hitelpiacon, július hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai alapján 53 milliárd forintos volumen becsülhető, ami az előző havi becsült adathoz képest 10 százalékkal erősebb hitelpiacot jelent. A pénzügyi szakértők közreműködésével 2023 második negyedévében indított hitelügyletek mellé beadott csok-igények aránya országos megoszlásban az előző negyedévi 25,6 százalékról 28,3 százalékra nőtt, a kedvezményt még biztosan kihasználni tervezők miatt pedig e téren is további erősödés várható.

A sikeres üzletzárás érdekében országszerte egyre több tulajdonos viszi lejjebb eladásra váró ingatlana irányárát a hirdetési folyamat során. A fővárosi téglaépítésű lakások esetében 5–11 százalékos mértékben is hajlandóak engedni a hirdetési árból a tulajdonosok, amely mellé 4–9 százalékos vevői alku is társul. Ennek ellenére a tavalyi év azonos időszakához képest idén júliusban a budai panelek kivételével a főváros teljes területén emelkedést mutatnak az eladott lakások átlagos négyzetméterárai. Buda téglaépítésű ingatlanjai egymillió feletti négyzetméteráron találtak új tulajdonost, míg a pesti belváros lakásainak átlagos ára már az 1,2 millió forint/m²-t is megközelítette a Duna House értékesítési adatai szerint. Házgyári lakáshoz a pesti oldalon lehetett a legkedvezőbb négyzetméteráron hozzájutni, ennél az ingatlantípusnál a főváros kerületeiben 3–9 százalékot csökkentettek az eladók a hirdetési áron, valamint 3–4 százalékban engedtek a vevői alkunak. Az legtöbb szerződést 50–60 millió forint közötti értéket képviselő ingatlanokra kötötték az ügyfelek Budán, a pesti oldalon 23–23 százalékban 40–50 millió, valamint 70 millió forint feletti áron keltek el az ingatlanok.

Vidéken is a fővárosihoz hasonló trend tapasztalható, a tulajdonosok a panellakások tekintetében 2–7 százalékos, a téglaépítésűek esetében 4–6 százalékos irányár-változtatásra voltak hajlandóak, ráadásul a vásárlók a csökkentett irányárból további 5–8 százalékot is le tudtak alkudni országrésztől és ingatlantípustól függően.

Júliusban visszatért a megszokottakhoz a fővárosi kerületek iránti érdeklődés. Ismét élre tört a XIII. kerület, amelyet ezúttal a pesti belváros befektetők által kedvelt területei, Erzsébetváros és Terézváros követtek. A júniusban népszerű budai kerületek a negyedik, illetve az ötödik helyre szorultak vissza a rangsorban.

A budapesti adásvételek esetében a legfőbb vevői motiváció 37 százalékban a befektetési célú vétel volt, de magas arányban, a vásárlások közel negyedében voltak jelen az első lakást vásárlók is. A nagyobb lakásba költözők a tranzakciók 23 százalékban szerepeltek a vevői oldalon, ők átlagosan közel 100 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg a befektetési céllal szerződő ügyfelek 55 millió forint körüli összeget költöttek.

Vidéken, a júliusi ingatlanpiacon a legnépszerűbb vásárlói motiváció 28 százalékkal az első lakás vásárlása volt. Az első otthonukat vásárlók a vidéki területeken átlagosan 30 millió forintot költöttek, nagyobb ingatlanra 43,8 millió forintot fordítottak.