Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként. A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták. A földbérleti díjak emelkedése sem állt meg: 2021-ben egy hektár szántót az előző évinél 13 százalékkal többért, 72 700 forintért lehetett bérbe venni – olvasható a KSH „Termőföldárak és bérleti díjak, 2021” című kiadványában.
2021-ben 14 százalékkal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1 százaléka, összesen 72 ezer hektár cserélt gazdát. Ez megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.
Az összes értékesített terület döntő részét (68 százalékát) – a korábbi évekhez hasonlóan – szántó, további 14 százalékát erdő, 13 százalékát gyep, 5,0 százalékát pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. A szántó részesedése az értékesített területeken belül kismértékben csökkent, míg a többi művelési ágé nőtt az előző évhez képest. Szőlőből és gyümölcsösből 33, gyepből 31, erdőből 26 százalékkal nagyobb területet adtak el, mint 2020-ban. Szántóból 7,5 százalékkal értékesítettek többet.
2021-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 5,4, majd 8,2 százalékos növekedése után – átlagosan 10 százalékkal haladta meg a 2020. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15 százalékkal 2020-hoz képest. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2 százalékkal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben.
Az elemzés készítésekor a Pest megyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, emiatt nem áll rendelkezésre megbízható eredmény a 2021. évi termőföldforgalmára vonatkozóan. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, 2021-ben Baranya, Békés, Somogy és Vas megye kivételével minden megyében nőtt az értékesített terület az előző évhez képest. A forgalomnövekedés Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb 2020-hoz képest (46, 46, 27 és 25 százalék). Az értékesített terület nagysága Baranya és Somogy megyében csökkent leginkább (23 és 11 százalékkal).
A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, ezután Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye következett (7900, 7400, 6100, 5200 hektár). A többi megyében 1000 és 5000 hektár között volt a termőföldforgalom 2021-ben.
Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2021-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1,9 százalék. Baranya megyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,4 százaléka cserélt gazdát.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
– minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (4600 hektár).
– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbb erdőt (1600 hektár).
– Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyében is legalább 1000 hektár gyepet adtak el (1300, 1300 és 1000 hektár).
– A legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (1000 hektár).
Az értékesített szántó átlagára 2021-ben, megyei összehasonlításban
– Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb (2,0–2,5 millió forint/hektár),
– Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében a legalacsonyabb (1,2–1,3 millió forint/hektár),
– a többi megyében 1,5–2,0 millió forint/hektár között alakult. A megyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a megyék között, hanem a megyéken belül is nagyok az árkülönbségek. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Veszprém megyében szóródtak a leginkább, Somogyban és Zalában pedig a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar megyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,2, a Hajdúböszörményi és a Debreceni járásban 3,4 millió forint volt.
A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 961 ezer forintba kerültek 2021-ben, ami 15 százalékos drágulást jelent 2020-hoz képest.
Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2021-ben:
– Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,1 millió forint/hektár),
– Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (802 ezer forint/hektár),
– Dél-Dunántúlon (27 százalék) és Dél-Alföldön (25 százalék) nőtt a leginkább 2020-hoz képest.
Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53 százalék).
A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55 százalék), Fejér (52 százalék) és Tolna megyében (51 százalék) volt a legmagasabb 2020-ban.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.