Jegybanki kommentár a decemberi inflációs adatsorhoz

2023. 01. 13., 17:13

A statisztikai hivatal adatait Rippel Géza, az MNB szakértője elemezte.

2022 decemberében az éves összevetésben számított infláció 24,5 százalék volt. Az infláció 2,0 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, ami teljes egészében az üzemanyagok áremelkedésének következménye. A termékcsoport árai az üzemanyagár-sapka december 7-i kivezetésének következtében 27 százalékkal emelkedtek az előző év decemberéhez képest, ezzel az üzemanyagok áremelkedése 2,0 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez.

Az iparcikkek árai 0,9 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, ami lassulást jelent az előző havi átárazáshoz képest. Az iparcikkek éves inflációja így 18,8 százalékra emelkedett.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőttek, ami hasonló az elmúlt hónapokban megfigyelt árváltozáshoz. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások (éttermi és étkezési szolgáltatások, büféáruk) inflációja gyorsult. A piaci szolgáltatások éves árindexe 15,4 százalék volt.

A KSH adatközlése alapján az élelmiszerek inflációja 44,8 százalékra növekedett, a termékkörön belül a feldolgozott élelmiszerek árindexe emelkedett, míg a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja mérséklődött. Novemberhez képest az feldolgozott élelmiszerek árai 3,0 százalékkal nőttek, míg a feldolgozatlan élelmiszereké 0,3 százalékkal mérséklődtek, így a teljes termékcsoport áremelkedése 2022 legalacsonyabb havi dinamikáját mutatta. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az árcsökkenés a tojásokhoz, valamint a gyümölcsökhöz kapcsolódott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése legnagyobb mértékben továbbra is a tejtermékekhez kötődik.

Az alkohol, dohány termékkör ára novemberhez képest 0,4 százalékkal nőtt, amit az alkoholtermékek áremelkedése magyaráz.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai novemberhez képest 3,1 százalékkal mérséklődtek, melyet a vezetékes gáz árának 11,8 százalékos csökkenése magyarázott. A gáz árának csökkenése arra volt visszavezethető, hogy a lakossági szereplők alkalmazkodásának és a kedvező időjárásnak köszönhetően a fogyasztók nagyobb hányadának fogyasztása esett az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS