24,5 százalékos volt az infláció 2022 végén

2023. 01. 13., 08:43

2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal, az év egészében átlagosan 14,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2 százalék), a tojás (82,7 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj és vajkrém (79,4 százalék), a tejtermékek (79,2 százalék), az édesipari lisztesáru (71,0 százalék), a száraztészta (70,8 százalék), a margarin (58,0 százalék), a péksütemények (57,2 százalék), a tej (52,1 százalék) és a baromfihús (51,5 százalék) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagokért 27,0 százalékkal többet kellett fizetni.

A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 30,0, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22,0, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás 17,9 százalékkal került többe.

2022

2022-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26,0 százalékkal. A háztartási energia ára 21,7, a tartós fogyasztási cikkeké 12,2, az egyéb cikkeké 12,0, a szeszes italok, dohányáruké 9,9, a szolgáltatásoké 7,1, a ruházkodási cikkeké 5,5 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 15,2 százalékkal nőttek. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS