Jegybanki elemzés az inflációról

2023. 04. 12., 15:38

A márciusi adatokat Rippel Géza, az MNB szakértője tekintette át.

2023 márciusában már második hónapja csökken a hazai infláció, éves összevetésben 25,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A maginfláció ugyanakkor 25,7 százalékra emelkedett, az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 25,6 százalékon alakult.

Az infláció 0,2 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest. A lassuláshoz legnagyobb mértékben az üzemanyagok (-0,3 százalékpont) és a feldolgozott élelmiszerek (-0,2 százalékpont) járultak hozzá. Ezzel szemben az előző hónaphoz képest az éves bázisú maginfláció 0,5 százalékponttal emelkedett. A maginfláció emelkedése elsősorban a piaci szolgáltatások inflációjának gyorsulására vezethető vissza.

Az iparcikkek árai 1,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest (6. ábra), így a termékcsoport éves inflációja 19,4 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a tartós iparcikkek árai már mérséklődést mutattak havi összevetésben (mínusz 0,3 százalék), ami elsősorban az új és használt személygépjárművek árcsökkenésének köszönhető.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal nőttek, ami januárhoz hasonlóan a telekommunikációs szolgáltatások egyedi áremeléséhez kapcsolódott. A piaci szolgáltatások éves árindexe 18,5 százalékra emelkedett.

A KSH adatközlése szerint az élelmiszerek inflációja harmadik hónapja lassul, így 42,6 százalék volt márciusban. A termékkörön belül mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe enyhén mérséklődött. Az élelmiszerinfláció lassulását elsősorban a tejtermékek, kenyér és pékáru, valamint a margarin magyarázta. Februárhoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek árai 2,5, míg a feldolgozott élelmiszerek árai 0,3 százalékkal emelkedtek.

Az alkohol, dohány termékkör ára februárhoz képest 0,9 százalékkal nőtt.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai februárhoz képest 1,1 százalékkal csökkentek. A termékkörön belül a vezetékes gáz ára mérséklődött februárhoz képest. A gáz átlagos árának csökkenése arra volt visszavezethető, hogy a lakossági szereplők alkalmazkodásának és a kedvező időjárásnak köszönhetően a fogyasztók nagyobb hányadának fogyasztása esett az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS