25 százalék felett maradt az infláció márciusban is

25 százalék felett maradt az infláció márciusban is
2023. 04. 12., 08:38

A januári 25,7 és a februári 25,4 százalék után 2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az élelmiszerek  ára éves összevetésben 42,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a leginkább a tojásé (74,0 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68,0 százalék), a kenyéré (67,0 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak.

A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe. (KSH)

Vegyes a kép

„Továbbra is úgy látjuk, hogy a tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Egyre több jel mutat arra, hogy dacára a globális élelmiszerárak fékeződésének, nálunk a fogyasztói kereslet visszaesése hozza el a dezinflációt ebben a termékcsoportban.   

Az élelmiszerek havi alapon tehát továbbra is átlag felett drágultak, azonban a járműüzemanyag-árak további 2,6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak további 3,8 százalékos havi csökkenése támogatta a dezinflációt. Kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban 0,3 százalékos havi szintű árcsökkenést könyvelt el a KSH márciusra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása, ami meghaladta az általunk vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése, s vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ebből szempontból sem túl jó optikájú a márciusi szolgáltatás részindex.   

A márciusi adat összességében vegyes képet mutat: kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.

Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS