A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, 1,65 százalékra. A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte.
A Monetáris Tanács három intézkedéssel folytatja a szigorítási ciklustA Monetáris Tanács három intézkedés együttesével folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről.
Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint.
Rámutatott, hogy az inflációt emelő tényezők tartósabban maradnak, ezért az inflációs kilátásokat övező kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.
Közölte: három intézkedéssel folytatódik a szigorítási ciklus, az első az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése. A második értelmében az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik, a harmadik lépésként pedig a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást. Mindhárom intézkedésre szükség van a közlése szerint. A forintlikviditást nyújtó swapeszköz állománya jelenleg 1100 milliárd forint, ennek több mint a fele év végéig lejár.
Az állampapír-vásárlási programot legközelebb decemberben értékelik majd átfogóan. A tanács értékelése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából - hangsúlyozta, hozzátéve: folyamatosan értékelik az eddig meghozott intézkedések hatását.
Azt mondta, hogy az inflációs cél elérése kitolódott. A jelenlegi kilátások szerint a következő hónapokban 5 százalék felett lehet az infláció. A mutató majd 2022 őszén érheti el ismét a 3 százalékos célértéket.
Kitért arra, hogy a magyar gazdaság sikeresen újraindult, az élénk növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik, amikor 7-8 százalékos növekedésre van esély. A negyedik negyedévben némi lassulás lehet a negyedik hullám megjelenése miatt. Idén a GDP bővülése 6,5-7 százalék között lehet, ez kedvezőbb a korábban vártnál. Az éves növekedés 2022-ben is dinamikus 5-6 százalék közötti lehet. Magyarország 2022 végére Európa öt leggyorsabb helyreállást felmutató országa közé tartozik majd a jelenlegi kilátások alapján.
Megismételte: a jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A kamatemelést addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az elemzőket meglepte
Meglepetésként értékelték az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők a vártnál kisebb, 15 bázispontos kamatemelést.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a jegybank döntése a várakozásokhoz képest felemásan alakult. A kamatemelés a vártnál kisebb mértékű lett, azaz kevésbé szigorított a jegybank. Arra is számítani lehetett, hogy az állampapírvásárlási program mértéke tovább lassul, az azonban egy váratlan szigorítás, hogy a forintlikviditást nyújtó swap eszközt kivezetik.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is azt emelte ki: meglepetés volt, hogy lassított a kamatemelési cikluson az MNB. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci konszenzus 25 bázispontos kamatemelésről szólt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt írta: a jegybank üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Az őszi hónapokban az infláció újra emelkedhet, megközelítve a 6 százalékot. Az elemző a következő két kamatdöntő ülésen további kamatemelésekre számít, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, azonban a később megjelenő inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy ennél magasabb szintre emelkedik az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.
Kitért arra is, hogy a monetáris tanács elkezdte a mennyiségi lazítások fokozatos visszavonását, az állampapír-vásárlási programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 2 százalékos, decemberre 2,30 százalékos, jövő év közepére 2,55 százalékos, 2022 végére 2,80 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón. A vártnál kevésbé szigorú döntést a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában azzal magyarázta, hogy a koronavírus negyedik hulláma bizonytalanságot jelent a gazdasági teljesítményre nézve. Az MNB ugyanakkor azért hangsúlyozta, hogy felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban. A következő hónapok 15 bázispontos kamatemeléseivel, az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kamatdöntő ülés után a jövőbeni kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságok érdemben csökkentek. Az irányadó rátára vonatkozó előrejelzésüket változatlanul hagyják, várakozásuk szerint az év végére 2,1 százalékra emelkedhet a jegybanki alapkamat. Szintén úgy vélte, hogy a keddi kamatdöntés kisebb meglepetést hozott, hiszen a piaci konszenzus nagyobb mértékű további szigorítást várt, és a kamatemelési ciklus 25-30 bázisponttal való folytatását valószínűsítette.
A közlemény után kicsit erősödött a forint
Hatheti mélypontról jött vissza és erősödni kezdett a forint, miután a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatdöntő ülésről kiadott közleményben jelezte, hogy csökkenti a kötvényvásárlási program havi keretösszegét, valamint fokozatosan kivezeti a forintlikviditást nyújtó swapeszközt.
Kedd délután fél négy körül 354,12 forinton jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon, de a közlemény kiadása, három óra előtt hatheti mélyponton is járt a forint, amikor egy euróért 355,07 forintot kellett adni. A dollár 300,94 forinton forgott fél négy előtt pár perccel, de az euróhoz hasonlóan, három óra előtt néhány perccel még a hatheti csúcs közelében járt, 302,49 forintos árfolyamon. A svájci frank árfolyama 327,49 forintról 325,84 forintra csúszott le félóra leforgása alatt.
A forint erősödése mögött az áll, hogy a kötvényvásárlások havi keretösszegének csökkentése és a swapeszköznek a likviditás szűkítését célzó kivezetése áttételesen ugyan, de támogatja a forint árfolyamát.
A Monetáris Tanács kamatdöntésének kihirdetése, két óra után jelentősen gyengült a forint, mivel a testület az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, csak 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. A forint gyengülő trendje a közlemény kiadása után fordult meg.
Az eurót kedd reggel nyolc óra körül 353,73 forinton, a dollárt 301,43 forinton, a svájci frankot pedig 325,15 forinton jegyezték.
A Monetáris Tanács előző három ülésének mindegyikén 30 bázispontos emelést hajtott végre.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.