Javuló egyéni anyagi helyzetéről vallott a magyarok egy része

A Kantar piackutató kilenc olyan országban vizsgálta a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét, ahol az IPF jelen van. A felmérésben Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Ausztrália és Mexikó vett részt.

A felmérésből kiderült, hogy 2020-hoz képest jelentősen javult a megkérdezettek megtakarítási képessége: míg az első járvány-sújtotta évben a válaszadók mindössze 10 százaléka állította, hogy havi szinten nagy, vagy számottevő összeget tudott megtakarítani, addig 2021-ben ez az arány 17 százalékra ugrott. 61 százalék vallotta azt, hogy egy kis összeget képes megtakarítani minden hó végén.

A vizsgált európai országok közül a csehek és az észtek állnak a legjobban anyagilag a saját bevallásuk szerint: előbbiek közül minden második, utóbbiak közül minden harmadik tudott számottevő vagy jelentős összeget félretenni.

Miközben a vizsgálatba bevont magyarok 78 százaléka tudott valamekkora összeget megtakarítani 2021-ben, addig 21 százalék állította, hogy anyagi helyzete ezt nem tette lehetővé. Ez utóbbi arány csökkenést mutat 2020-hoz képest, amikor még 27 százalék vallotta ezt. Összességében tehát javuló megtakarítási képességet jeleznek a számok a magyarok körében, ami jellemző trend a többi vizsgált országban is.Ugyanakkor jelentős generációs eltérések figyelhetők meg a megtakarítási képességeket illetően. Jellemző, hogy az 55 év feletti magyar megkérdezettek körében a legalacsonyabb azok aránya (7 százalék), akik számottevő vagy jelentős összeget tudtak félretenni, miközben minden negyedik 18-34 év közötti fiatal képes volt erre. Az 55 év feletti válaszadók 30 százaléka állította, hogy egyetlen fillért sem tud hó végén félretenni.

Eltérés mutatkozik a megtakarítások gyakorisága és mikéntje között is. Egyértelműen pozitív fejlemény, hogy 2020-hoz képest (10 százalék) 2021-ben 15 százalékra nőtt azon magyarok aránya, akik állításuk szerint fix összeget tesznek félre minden hó végén. Ez a fajta tudatosság főként a 35-44 éves korosztályra jellemző. 21 százalék havi gyakorisággal, de változó összeget takarított meg, és nagyjából minden harmadik válaszadó tudott valamekkora összeget, de nem rendszeresen megspórolni az elmúlt 12 hónapban.

Ami az anyagi jellegű „túlélési esélyeket” illeti, a kutatás szerint 40 százalék az aránya azoknak, akik legalább fél évig tudnák finanszírozni magukat, ha hirtelen elveszítenék jövedelemforrásukat/munkahelyüket. Jelenleg 23 százalék vallotta, hogy nem rendelkezik semmilyen pénzügyi tartalékkal, amely némi emelkedést mutat 2020-hoz képest (19 százalék), és 33 százalék azok aránya, akik legfeljebb három hónapig bírnák eltartani magukat, váratlan jövedelemkiesés esetén. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó van olyan erős anyagi helyzetben, hogy egy évig vagy akár tovább is meglenne jövedelem nélkül – ez utóbbi arány csekély mértékben emelkedett 2020-hoz képest.

„Pozitív trendeket tárt fel a kutatásunk a magyar lakosság megtakarítási képességeit illetően, amely örömteli fejlemény. Ugyanakkor a felmérésünk is mutatja, hogy az idősebb korosztályok anyagi helyzetének javulása jóval elmarad a fiatalok és a középkorúak helyzetétől, amit a megtakarítási képességek közötti jelentős eltérések is jeleznek. Szeretnénk mi is segíteni a lakosságnak abban, hogy ez a pozitív tendencia folytatódhasson, ezért 2022-ben az eddigieknél is több pénzügyi edukációs tevékenységet tervezünk. Tavaszi kampányunkban ügyfeleink jelentős részéhez eljuttattuk a családi költségvetés-tervező füzetünket, az év hátralévő részében pedig új kezdeményezéseket fogunk indítani, hogy megszólítsuk a fiatalokat, de nem feledkezünk meg az idősebb generációk tagjairól sem” – nyilatkozta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.