Ingatlanpiac: soha nem volt még ilyen alacsony a kereslet márciusban

2020. 04. 14., 12:15

Az erős évkezdés után már láthatóak a COVID-19 járvány hatásai a lakáspiacon is. A csökkenő tranzakciószámok mellett, decemberi szintre esett vissza az ingatlanpiaci kereslet, amely soha nem volt még ilyen alacsony márciusban.

A szakemberek szerint azonban még mindig nem látszik teljes egészében a járvány okozta hatás az ingatlanpiacon, hiszen az első negyedév végén okozott ez a lakáspiacon drasztikus változásokat – olvasható a Duna House közleményében.

Március végén és április első heteiben a heti tranzakciós számokban már jelentős 38–67 százalék közötti visszaesést becsült a Duna House, amely csökkenés akár tovább is nőhet hiszen a már megkezdett, folyamatban lévő tranzakciók fokozatosan zárulnak, míg újak alig-alig indulnak.

A fővárosban a márciusi adatok alapján a befektetők jelentősen visszafogták vásárlásaikat, arányuk márciusban Budapesten mindössze 27 százalék volt, az elmúlt hónapok 40-45 százalékához képest, így vidéken most először volt magasabb a befektetői arány 29 százalékkal. A fővárosban a nagyobba költözés, míg vidéken az első lakásvásárlás volt a fő indikátor a saját részre vásárlók között a harmadik hónapban.

Árak tekintetében is változó képet mutat a hazai ingatlanpiac. Az országos árindexek az előző negyedévi csökkenés után korrigáltak és még a változás előtt várt stagnáló piaci szakaszba léptek. A panellakások esetében a korrekció kisebb mértékű volt, sőt van ahol tovább csökkentek az árak, míg a tégla építésű lakások nagy többségénél folytatódott az emelkedés. A járvány okozta árváltozás a következő hónapokban lesz mérhető, amit jelentősen fog befolyásolni, hogy meddig húzódnak el az ingatlanvásárlást is nehezítő korlátozó intézkedések.

Az egész negyedévben erősödő hitelpiacon egyelőre nem láthatóak a változás jelei. Budapesten a jelzáloghitelt igénylők harmada 20 millió forint feletti ügyletértéken adott be igénylést, amellyel párhuzamosan 11 százalékkal nőtt az átlagos hitelnagyság. Az MNB január, februári tényadata és a Duna House március havi becslése alapján 2020 első negyedévében 230 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel került a piacra, amely 35 százalékos emelkedés a tavalyi első negyedévhez képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS